Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megye hadi szolgáltatásai tükrében
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megyei hadi szolgáltatásai. 249 dak ellátásához is hozzájárul. Kérjék a porták számának (39) meghagyását, hiszen a megye csak 1700 és 1702 között 134 552 forint adót fizetett, s 1704-ben hitelfelvételre is kényszerült. A szatmári német várőrség tisztjeitől kért kölcsön, amelyet a vár kapitulációjakor - újabb hitel árán - megadott, s most az a kérése, hogy a fejedelem engedje el adósságát. (A Commissariatus által átvállalt tartozás fejében ugyanis a megyének jelentős részt kellett vállalnia Ecsed várának felépítésében.) Az utasítás szerint a követeknek arról is tájékoztatniuk kell a fejedelmet, hogy az ostromzárakhoz szállított 7804 köböl liszt helyett 482 és fél köböllel, a 20 459 köböl zab helyett pedig 1769 és egynegyed köböllel kevesebbet tüntettek fel a computusban. Amikor ugyanis a szállítmány megérkezett, a katonák meg sem várva, hogy azt a vármegye hadbiztosa szétossza, egy részét önkényesen, nyugtaadás nélkül „szekerestül elhajtották". A követi utasítás arra is felhívta a delegátusok figyelmét, hogy tiltakozzanak a magszakadás esetén követett kincstári eljárás ellen, amely következtében gyakorlatilag a tisztségviselők információi alapján, törvényes processus nélkül kerülnek az uratlan hagyatékok a fiscus tulajdonába. Ugyancsak orvoslandó sérelemként fogalmazódtak meg a harmincadosok által elkövetett visszaélések, amelyek felszámolása az országnak is érdeke, hiszen ha „a harmincados erszénye telik, a fiscus defraudáltatik, a szabadság opprimáltatik." Hasonlóképpen szükséges a dézsmaszedők túlkapásainak megszüntetése, akik előszeretettel akarnak tizedet venni olyan földesurak jószágából, akik „régi szent királyoktul" kaptak mentességet. 1 8 A megye élénk figyelemmel követte az országgyűlés eseményeit, s Szamosbecsen tartott közgyűlésén már október l-jén kihirdette, hogy a jövőben nem három, hanem két porta után kell egy szekeret kiállítani, de ernyővel, gyékénnyel, saroglyával, fejszével, fúróval és kaszával ellátva. Ekkor már Krucsay Márton volt a tiszántúli kerületi hadbiztos, aki Károlyi Sándor generális utasítását mellékelve, úgy rendelkezett, hogy a megye 1334 köböl zabot és ugyanennyi lisztet tartson - porciói arányában - készenlétben, hogy szükség esetén magazinumokba szállíthassa. 1 9 Krucsay dolgát jelentősen megkönnyítette, hogy Rákóczi 1705. október 15-én kibocsátott „kegyes parancsa" értelmében, Szatmár megye 1705 júliusától 6 hónapon át, tehát 1705 végéig, minden portális tehertől mentesült. Ráadásul a fejedelem, aki a szécsényi országgyűlést követően személyesen állapította meg az új portaszámokat, Szatmár megye esetében igen jelentősen, 39-ről 25-re csökkentette azokat 1706. január 1-jei hatállyal. Cserében a megyének 1706 január és február folyamán 220,25 q húst kellett szolgáltatnia „ingyen", illetve 1000-1000 köböl lisztet és abrakot, de azt kölcsönösen kialkudott áron, tehát készpénz ellenében. (Ennek szétosztására 1706. január 20-án került sor a Károly várában tartott tisztújító közgyűlésen.) Az új hadbiztosnak tehát az 501 köböl lisztet, a 26,87 q húst és az 1749 3 köböl abrakot kitevő hátralékkal 18 10. k. Tunyog, 1705. augusztus 22. A követi utasításban a megye természetesen egyéb kérdésekben (vallásügy, bíráskodás stb.) is kifejtette álláspontját, ezek azonban nem vagy csak közvetve befolyásolták gazdasági helyzetét. 19 10. k. Szamosbecs, 1705. október 1.
