Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc
Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc 235 további kandidálok jelentkeztek a birtokokért. Elsők között a Lorántffyakat kell említeni, akik nem is ok nélkül jelentették be igényüket, hiszen a kandidáló Lorántffy György nagyanyja Derencsényi Borbála, Derencsényi István nagynénje volt, akinek révén sikerült a Lorántffyaknak a Derencsényi-vagyon nagy részének megszerzése/ 1 A másik kandidáló Serényi Mihály volt, aki 1568-1570 között tokaji udvarbíró, az 1570-es évektől pedig Szatmáron a magyar katonaság parancsnoka, 1578-ban kallói kapitány, majd füleki főkapitány, aki végül még a bárói címet is elnyerte. 3 2 Lorántffy és Serényi erőszakkal is kifejezésre juttatták igényüket: rendszeresen prédálták katonáikkal a két mezővárost. J J Kövér levelek és kamarai kérvények irogatásán kívül Diósgyőrből nem sokat tehetett birtokai védelme érdekében. Ekkor azonban váratlan lehetőséget kapott: a Szepesi Kamara felajánlotta, hogy foglalja el az egri vár udvarbírói tisztségét. Úgy tűnik, jó ajánlója akadt, mégpedig Hans Rueber felső-magyarországi főkapitány személyében. 3 4 Az egri vár ellátását szolgáló várbirtok az ország legnagyobb uradalma volt, éves bevétele az 1570-80-as években 53-70 ezer magyar Ft-ra volt tehető/ 5 A váruradalmat igazgató udvarbíró pedig egyike volt a legtekintélyesebb és legjobban fizetett kamarai hivataloknak. 3 6 Kövér 1577. szeptember 9-én kapta meg hivatali instrukcióját a kamarától. Érdekes, hogy csak egy ideiglenes instrukciót állítottak ki részére, amelyben mindössze egy évre nevezték ki. Ennek az oka az lehetett, hogy a kamara az ezt megelőző időszak tapasztalatai alapján lényegében beismerte, hogy nem rendelkezik kellő ismeretekkel az egri püspöki birtokok jövedelmei és azok kezelését illetően/ 7 A Szepesi Kamara tehát Kövér tevékenysége révén kívánta az uradalmat jobban megismerni és a tapasztalatok alapján elkészíteni a végleges udvarbírói utasítását. Ezek a körülmények mindenesetre arra utalnak, hogy a kamara bízott Kövér gazdasági-gazdálkodási területen szerezett tapasztalatában. Instrukciója igen tágan jelölte ki feladatkörét: fő feladata a püspökség jövedelmeinek hűséges és szorgalmas kezelése, a főkapitány és a katonaság részére a zsold előteremtése (a németek számára a húspénz és az élelem) volt. Előírták számára, hogy a töröktől szerzett hadizsákmánynak a ki31 NAGY I., 7. köt. 172. p. 32 Kálló kapitányságára lásd MOL A 57 4. köt. 111-112. p. MOL E 227 3. köt. 79. p. 1592 utáni füleki és szendrői kapitányságára lásd NAGY IVÁN, 10. köt. 180. p. Katonai érdemeiről, egri, tokaji, szatmári, kallói, kassai szolgálatáról, majd szendrői és füleki főkapitányságáról megemlékezik 1596. jún. 25-én kelt bárói oklevele: MOL A 57 5. köt. 225-226. p. 33 A vetélytársakról lásd Kövér leveleit a Szepesi Kamarához: MOL E 254 1577. márc. no. 49. (márc. 31. Diósgyőr), 1577. április no. 34. (1577. ápr. 1. Diósgyőr). 34 Erre utal a Bécsben hátrahagyott Udvari Kamara 1577. július 15-én kelt, Hans Ruebernek címzett levele, amelyben arra kérték, hogy nyilatkozzon arról, hogy az egri udvarbíró tisztére javasolt Kövér Ferenc megfelelően kvalifikált-e (genugsam qualificiert). ÖStA HKA Prot. Hoffinanz Protokolle (= HF Prot.) R. Bd. 336. fol. 220. 35 Az egri várbirtok jövedelmeire, az 1570-80-as évekre vonatkozó konkrét adatokkal lásd KENYERES, 2001/1. Az 1590-es évekre lásd SUGÁR, 1975-77. 36 Az egri végvár uradalom-igazgatásának 1548-1563 közötti időszakára lásd SUGÁR, 1989-90.; SUGÁR, 1993-94.; Az 1563 utáni időszakra vázlatosan SZABÓ J. GY., 1982.; és újabban átfogóan lásd KENYERES, 2006. 37 KENYERES, 2006. 72-74. p.
