Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc
234 Szepesi Kamara 1375 Ft-tal tartozott Kövérnek, ezt levonták a zálogösszegböl, így a fennmaradó befizetett összeg, amit Eger várának erősítésére rendelt az uralkodó, mindössze 1625 Ft volt. Az ügylet arra is rámutat, hogy Kövérnek 1575 előtt már jelentős követelése volt a kamarán, ami valószínűleg nem készpénzkölcsönzést jelentett, hanem, mint a fentebb idézett adat is jelzi, sokkal inkább a végvári katonaság részére történő borszállítást és az abból adódó követelést. A következő évből erre konkrét adatunk is van: 1576-ban Kövér 5500 Ft értékben szállított Miskolcról 150 hordó bort a Szepesi Kamara kontójára a tokaji és a szendröi végvárak ellátására. 2 4 Hogy Túrt és Tiszavarsányt is hasonló ügylettel, azaz borszállítással sikerült megszereznie, igazolja az is, hogy Kövérnek 1578-ban az 5500 Ft-os hitele biztosítékául sikerült elérnie, hogy a vissza nem fizetés esetén megkapja Borsod megyei Görömbölyt, ami eredetileg a tapolcai apátság birtoka volt, ekkor pedig a szendröi vár uradalmához tartozott. 2 5 Úgy tűnik azonban, hogy ez az üzlet nem valósult meg. 2' 1 Kövér persze nemcsak katonai szállításokban jeleskedhetett a borkereskedelem kapcsán, erre utal az a furcsa és hősünkre bizony árnyékot is vető eset, amikor úgy tűnik, hogy egy főrendtől, Forgách Simon bányavidéki és dunáninneni kerületi főkapitány leányától ellopott gyűrűt hét hordó bor árán vásárolt meg. 2 7 Túr és Tiszavarsány megszerzésével minden esetre jelentős birtokállományhoz jutott a menekült nemes, igaz a hódoltság területén. A két hódoltsági mezőváros ugyanis az 1560-70-es évekre kiheverte az 1550-es évek várháborúit. 2 8 Erre utal, hogy az 1561. évi dikajegyzék jelentős portaszámot mutatott ki a két mezővárosban: Tiszavarsányban 51, míg Túron 295, azaz összesen 346 portát, ezzel a két mezőváros az akkor összeírt Külső-Szolnok megyei porták közel felét (46%-a) tudhatta magáénak. Ekkor a két várost a Derencsényiek és Kerecsényi János gyulai kapitány bírta. 29 A Derencsényiek kihalása és Kerecsényinek Gyula vár ostromakor történt halála után a birtokok gazdátlanok maradtak. Kövér birtokszerzésében minden bizonnyal szerepet játszhatott, hogy nejének, Fánchy Annának korábbi férje az a Derencsényi István volt, aki a mezővárosokat utoljára felesben bírta és akiben kihalt a család ezen ága és birtokai a fiscusra szálltak/ " Kövérnek éppen jókor sikerült azokat megszereznie, ugyanis 24 H. NÉMETH, 2000. 226-227. p.; H. NÉMETH, 2004. 1. köt. 395. p. 25 I. Rudolf elismervénye szerint a Szepesi Kamara jövedelmeiből rendelte el az 5500 Ft kölcsön kifizetését azzal a feltétellel, hogy amennyiben Szent György napjáig nem tudják megtéríteni, akkor Görömbölyt kapja zálogba. 1578. 03. 25. Pozsony. ÖStA HKA Hoffinanz Ungarn (= HFU) RN 37 1578 Konv. März. fol. 38,41. Másnap Rudolf nevében a fenti feltételek mellett kiállították Kövér részére az adóslevelet. 1578. márc. 26. ÖStA HKA GBU Bd. 400. fol. 151v-152v. 26 Rudolf ugyanis az adóslevél kiállításakor utasította a Szepesi Kamarát, hogy mindenképpen fizesse vissza a kölcsönt, mivel Görömböly eladományozása nagy kárára lenne a szendröi élelmezési hivatalnak. Uo. fol. 152v-153r. 27 TÓTH P., 2008. No. 1888. (1578. június 25.); No. 1721. (1578. január 15.) 28 MAKSAY, 1990. 445. p. 29 MAKSAY, 1990.449-450. p. Tiszavarsányban a Derencsényiek, ekkor özvegy Derencsényi Farkasné 25, míg Kerecsényi László 26 portát, míg Túron Derencsényi 185, Kerecsényi pedig 110 portát bírt. 30 NAGY I., 3. köt. 282-283. p. A Derencsényi-család eme ágának Istvánnal történő kihalását igazolja a kiadott inscripcionális is. Lásd 23. jegyz.
