Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc

Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc 233 várat 1540-től birtokló és 1561-ben elhunyt Balassa Zsigmond özvegye, Fánchy Borbálavolt.

1

5 Borbála asszony halála után a már korábban is Diósgyőrben élő két rokona: János és György kezelte a várat 1563-1564-ben, sőt úgy tűnik, Borbála asszony révén némi adományhoz is jutottak a birtokból.

1

6 Nem lehetünk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy Fánchy Anna Fánchy György vagy János leánya lehetett, erre utal az is, hogy Fánchy Anna 1607-ben is bírt egy kis tulajdonrésszel a várban.

17 A Fánchyak a Balassákon kívül rokonságban voltak a Pemmflingerekkel és az enyingi Török-családdal valamint Fánchy György házassága révén a Forgách- és a Révay-családokkal is.

1

8 Ezzel a házassággal Kövér egy csapásra bekerült a megyei nemesi elitbe, amit csak fokozott, hogy - nyilván a Fánchyak közbenjárására

1

9 - elnyerte a diósgyőri prefektusi tisztséget is. Prefektusi címe azt jelentette, hogy egy személyben töltötte be a vár várnagyi és a jelentős uradalom udvarbírói tisztét. Kövér 1574-től már biztosan betöltötte a diósgyőri prefektusságot és egészen 1577-ig találjuk ebben a tisztségben.

20 Az 1570-es évek közepétől rendszeres szereplője a megyei közgyűléseknek is.

2

1 Kövér részben szerencsés házasságának is köszönhetően az 1570-es évektől az anyagi gyarapodás útjára lépett. Ebben szerepet játszott, hogy kihasználva várnagyságát és felesége családjának kapcsolatait, bekapcsolódott a kor egyik legnagyobb üzletébe: a borkereskedelembe és a végvárellátásba. A borkereskedelemben való részvételre utal, hogy 1575-ben mint diósgyőri várnagy a Szepesi Kamaránál tett panaszt az ónodi harmincadosra, aki szerinte jogtalanul akarta megvámolni a felesége jobbágyai által az egyébként török kézen lévő Gyöngyösről Miskolcra szállított bort, de saját jobbágyaitól is jogtalanul vett el 45 Ft-ot.

2

2 Hogy honnan is lettek Kövérnek jobbágyai, mégpedig olyanok, akik a hódoltságból jöttek és így tudta azokat az ónodi harmincados megvámolni? A választ tudjuk: ez év tavaszán ugyanis Kövérnek sikerült a Külső-Szolnok megyebeli, a hódoltság területén fekvő Nagytúr és Tiszavarsány mezővárosok felét megszereznie, igaz csak kötött idejű zálogba. Az inskripció hat évre szólt és ezért Kövérnek 3000 Ft-ot kellett fizetnie.

2

3 Az inskripcionálisból tudható, hogy a 15 BESSENYEI, 1998 63-65. p. 16 BESSENYEI, 1998 65. p. Bessenyei szerint Borbála unokatestvérei voltak. Nagy Iván szerint testvérei lehettek. NAGY I., Pótkötet 227. p. Minden bizonnyal a diósgyőri uradalomhoz tartozó Aranyost kaphatták meg a Fánchyak, amely még 1598-ban is Fánchy György birtokában volt. DÁVID, 2001. 166. p. 17 BESSENYEI, 1998. 65. p. 18 BESSENYEI, 1998. 58. p. Fánchy Györgyre lásd NAGY I, Pótkötet 227. p. 19 Diósgyőrt ekkor zálogjogon enyingi Török Ferenc özvegye, ekkor Salm von Eck győri főkapitány neje, Országh Borbála bírta. BESSENYEI, 1998. 77. p. A Török családdal is rokon Fánchyaknak nyilván nem lehetett nehéz elintézniük Kövér kinevezését. 20 Bessenyei 1575-77. közé teszi várnagyságát. BESSENYEI, 1998. 85. p. A Borsod megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben viszont már 1574-ben is így említik. TÓTH P, 2008. No. 1163. 21 Lásd pl. TÓTH P., 2008. no. 1163., 1195. (mindkettő 1574. november 4.); no. 1602. (1575. március 23.) stb. 22 MOL E 254 1575. ápril. no. 16. 23 ÖStA HKA GBU Bd. 399. fol. 32r-33r. (1575.04.29.) Az inskripcionálist lásd még: MOL Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii (= A 57) 3. köt. 1112-1113. p. MOL Magyar Kamara Archívuma. Libri donationum (= E 227) 2. köt. 796. p.