Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc

KENYERES ISTVÁN A KIÁTKOZOTT EGRI UDVARBÍRÓ: CSIMORI KÖVÉR FERENC Történetünk főhőse, Kövér Ferenc nemesi praedikatívumát Csimorról vette.

1 Csimor helység Bács megyében feküdt, és több nemesi család vette a 15. század végén előnevét innen, így a Bárány, a Nagy és a Jó családok.

2 Engel Pál szerint Csimor 1430-tól 1507-ig a Csimori család kezén volt

3, akik viszont 1496-ban keszi, 1503-ban puszta-szent-mihályi előnévvel éltek.

4 Ez alapján Csimor valószínűleg több család között oszlott meg, köztük találhatók meg főhősünk felmenői, a csimori Kövérek.

5 A család a 15. század végén a megyei nemesi elit közelébe kerülhetett, mivel Csimori Kövér Péter 1496-ban Bács megye szolgabírójaként tűnik fel.

6 A csimori Kövér család származásáról és birtokairól sajnos semmilyen további információt nem sikerült egyenlőre fellelni. Az egyébként is viszonylag gyakori Kövér családnév nem teszi lehetővé egy-egy említés alapján a forrásokban felbukkanó személyek családonkénti beazonosíthatóságát.

7 Esetünkben különösen problematikus, hogy főhősünk jórészt Heves és Borosod vármegyékben működött, ahol vele egy időben egy másik Kövér Ferenc is felbukkan a forrásokban. Igaz, a kortárs Kövér Ferenc jóval könnyebben beazonosítható, hiszen a 13. századtól ismert, Alsó- és Felsővelezdet birtokló velezdi Kövér család tagjáról van szó.

8 Az egy időben és térben jelen lévő két Kövér családról nem mutatható ki, hogy bármilyen rokonságban álltak volna egymással.

9 A közeli Gömör1 Lásd pl. „Franciscus Kewer de Chymor". Csimori Kövér Ferenc diósgyőri várnagy (prefektus) levele a Szepesi Kamarához, 1575. április. Magyar Országos Levéltár (= MÓL) Szepesi Kamara Levéltára. Raepresentationes, informationes et instantiae (= E 254) 1575. ápril. no. 16. 2 Csánki 1373-tól adatolja Csimor helységet, de birtokost nem ad meg rá. CsÁNKl, 1. köt. 147. p. 3 ENGEL

, Térkép. 4 CSÁNKI, 1. köt. 171. p. 5 Bács-megyei Csimori Kövér család említésére lásd CSÁNKI, 1. köt. 176. p. 6 MOL Diplomatikai Levéltár (= Dl) 20476. 7 A késő-középkori, kora újkori Kövér nevű nemesi családokat, ill. a beazonosítási problémákat kiválóan összegzi: DOMINKOVITS, 2002. 275-279. p. 8 Alsó- és Felsővelezd (Borsod vm.) már 1294-től adatolhatóan a Hontpázmány nembeli Kövéreké: ENGEL

, Térkép, CSÁNKI, 1. köt. 188. p. Abaújban övék Csáj község uo. 228. p., Szepes vm-ben 1465-ben Ragyolcz, Szent-György, Szent-Lőrincz és Stevkfalva helységekben birtokosok uo. 272. p., Sárosban Senglér (1465). Uo. 321. p. Gömörben Harmac az övék a 15. század első felében. Uo. 155. p. A család a 16. század közepén kimutathatóan Alsó- és Felsővelezdet bírta, lásd MAKSAY, 1990. I. köt. 272. p. 9 A problémát Dominkovits is jelezte: DOMINKOVITS, 2002. 275-276. p.