Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Hausel Sándor: A Magyar Vöröskereszt balassagyarmati Fiókegyletének története megalakulásától az első világháborúig
HAUSEL SÁNDOR A MAGYAR VÖRÖSKERESZT BALASSAGYARMATI FIÓKEGYLETÉNEK TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG Bevezetés A kiegyezést követő, de még inkább a századforduló körüli évtizedekben a gyorsan városiasodó és polgárosodó Balassagyarmaton nagy számban jöttek létre különböző célú egyesületek (közművelődési, gazdasági, vallási, jótékonysági, ifjúsági, politikai, hazafias), amelyek száma 1880-ra közel járt a két tucathoz. A balassagyarmati vöröskeresztes fiókegylet tevékenysége részben hasonlított a helyben szerveződött közel két tucat egyesület (közülük is elsősorban a vallási és jótékonysági) működéséhez, hasonlóak voltak módszereik, ugyanakkor szerveződés tekintetében jelentős különbség volt köztük, amit három alapvető eltérés jellemzett. Míg a fiókegylet központja Budapesten volt, addig a helyi egyesületeké Balassagyarmaton. Továbbá meg volt az a pénzügyi sajátossága, hogy a befolyt adományok bizonyos hányadát a központnak kellett átadni. Különbséget jelentett továbbá az is, hogy a Vöröskereszt elsősorban országos célokra és akciókra (háború, természeti katasztrófák, járványok) szerveződött, míg a helyi egyesületek a város társadalmának egy-egy sajátos szeletére, gondjára kerestek megoldást. Magyarán: a helyi egyesületek tevékenységének hatása közvetlenebb volt, mint a Vöröskereszté. Ez a sajátosság főképpen béke idején okozott nehézségeket, amikor a helyi vallási és jótékonysági egyletek működése lefedte a Vöröskeresztét, sőt gyakran ellenlábasukat is látták a Vöröskeresztben. A megalakulástól az I. világháborúig A balassagyarmati vöröskeresztes fiókegylet egyike a város legrégebben megalakult egyesületeinek. Maga az alapítási időpont is érdekes problémát vet fel, hiszen az országos intézmény, a Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult meg, ugyanakkor egy 191 l-ben kiadott, a jótékony célú egyesületekkel foglalkozó könyv szerint a gyarmati fiókegylet már 1878-ban, az 1927. évi Almanach szerint 1879-ben létrejött. 1 Mint fentebb szó volt róla, a város kiegyezés utáni történetének egyik jellemző vonása volt az egyesületek számának rohamos növekedése. Ezek között nem kis számI Kun, 1911. 179. p.
