Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel
184 A magyar történetírásnak a 13. században jött létre két nevezetes darabja, mindkettő ugyanazt a címet viseli: Gesta Hungarorum. Mindkettő a királyi udvarhoz kötődik. Anonymus az éppen megszerveződött királyi kancellária jegyzője volt, Kézai pedig az uralkodó személyes szolgálatában állt. Mondanivalójuk a korábbiaktól teljesen különbözik: tudatosan a múltról, sőt elsősorban a múltról írnak, a jelen csak áttételesen, illetve kis terjedelemben kap helyet, jobbára csak gondolkodásmódjukon „szűrődik át". Szemléletük azonban eltérő. Anonymus és Kézai gestája arról tanúskodik, hogy a pogány múlt kedvező megítélése a 13. század elejére alakult ki. Scytha földről és a magyarok pogány elődeiről nemcsak, hogy semmi negatívum nem olvasható, hanem a pogány múlt eseményei egyértelműen a dicső múlt teljes mértékben vállalható részeként jelennek meg mindkét gestában. 5 0 A Képes Krónikában (azaz a 14. századi krónikakompozícióban) és a szövegét tartalmazó kódexekben kevés szó esik erről, mert a későbbi krónikás-kompilátor a negatívumokat cáfolva azonnal egy pozitív Scythia képet kapcsolt hozzá és a Kámtól való származás 3' tagadásával a jafetita eredet mellett foglalt állást. 5 2 A párhuzamosan fennmaradt gondolat létéről tanúskodik a középkori magyar történetírás összegzője, Thuróczy, aki az ellentétes álláspontokat nem „gyúrta össze", hanem egymás mellé helyezett caput-okba rendezte. 5 j A pozitív Scythia-kép és a jafetita származás a krónika szövegébe bizonyosan a 14. századi kompilátor keze nyomán került be. Múltrekonstrukció a 13. századi magyar Gestákban A pogány múlt eseményei egy keresztény szemléletű „szűrőn" át kerültek be mindkét gestába. Erre enged következtetni néhány olyan típusú megjegyzés, mint pl. Anonymus Almosról szólva mondja: „...bár pogány volt, megmutatkozott benne a Szentlélek adománya." 5 4 Vagy Kézainál Attiláról állítja, hogy a pápával együttműködött az eretnekekkel szembeni fellépésekor. 5 5 A keresztény szemléletmód más esetekben is megnyilvánul a pogány múlt értelmezésével kapcsolatban. A pogány múltról szólva a következő megoldásokhoz folyamodnak a gestaírók. Pl.: Átértelmezés. A pogány hagyomány kereszténységgel össze nem egyeztethető elemei helyett a kereszténységgel is összeegyeztethető motívumokkal egészül ki egy-egy történet. • Szelekció. Megfigyelhető a szájhagyomány „megrostálása" és a krónikaíró számára korabeli szemlélettel, valamint a korábban (a magyarok lakta területen kívül) lejegyzett információk előtérbe állítása. 50 Pl. Szkítia leírásában: Anonymus (SRH, I, 34-37, cap.l.); Kézai (SRH, I, 145-146, cap. 6.) 51 SRH, I, 248-249. p. 52 Uo. 249. p. 53 THÚRÓCZY, 1985. 25-27, (cap. 7-8). 54 SRH, I, 39. (cap. 4.) 55 Uo. 159. (cap. 17)
