Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel
Font Márta: Keresztény krónikások - pogány hagyomány 185 Fikció. Az információhiányt Anonymus és Kézai saját tapasztalatokkal, ismeretanyaggal egészítette ki, tehát a múltba helyezett „biztos ismeretként" korabeli, a keresztény királyságban kialakult véleményeket. A szempontok keverednek, egy-egy pogány múltbeli esemény leírásakor az alkalmazott eljárások csak ritkán választhatók szét. Kimutatható elfeledett és / vagy torzult hagyomány megjelölése a szövegekben. Az átértelmezésre Anonymusnál a legismertebb példa Almos fejedelem születésének leírása. 5 6 A Turul madár és Emese története egy pogány totemisztikus származástörténet, amelyet a keresztény krónikás csak úgy fogad el (fogadhat el), ha a történetet mintegy idézőjelbe téve álomképként értelmezi. Ehhez teljes mértékben odailleszthető az Almos név etimológiája, hogy ti. az álom szóból származik. A keresztény krónikás ugyanakkor nem elégszik meg a magyar nyelvű szófejtéssel, hanem egy latin nyelvű értelmezéssel is megtoldja: a/mus = szent. Ezt a magyarázatot pedig az Almostól származó szent királyok és hercegek összekapcsolásával teszi elfogadhatóvá. Kézainál a turul mint címerállat szerepel. 5 7 Anonymusnál Álmos, Kézainál Attila alakjában sok közös vonást találunk: 5 8 sötét bőrű, fekete, nagy szemű; de eltérőeket is: pl. Álmos magas, míg Attila alacsony termetű. Mindkettő megfontolt, bölcs és adakozó. Ezek sztereotípiák, a szerzők olvasmányélményeiből származnak, amint ezt a kritikai szövegkiadás fel is tünteti. Kézainál az átértelmezés bonyolultabb. A pogány hagyomány lehet nála korabeli is, hiszen Kun László király környezetében tartózkodva a pogány mintákat a kun szokások alapján is meg lehetett rajzolni. Ilyen pl. a hadbahívás körülményeinek leírása. 5 9 Keresztény színezetet kap „az Isten és a magyar nép szava" kitétel megfogalmazásával, illetve Kézai kiegészítette a „szkíta törvény" (lex Scythica) római jog szerinti értelmezésével. 6 0 A szelekció tudatos voltáról Anonymus Prologus-a tanúskodik, amikor arról szól: a magyar nemzethez (akik alatt a nemességet értette) méltatlan, hogy múltját „a parasztok csalfa történeteiből vagy az igricek fecsegő énekeiből, mintegy álomképekben ismerje meg." 6 1 Helyette az írások biztos híradásait ajánlja. Lényegében Anonymus már a Prologusbm előrevetítette az álomkép-gondolatot, amely Álmos születésekor megjelenik. Úgy véljük, az álomkép-gondolat nyomán feltételezhetjük, hogy az Álmos történetet mégiscsak vagy a „parasztok hamis meséiből" vagy a jokulátorok által terjesztett történetek közül meríthette. Újabb kérdés: honnan származnak mindazok a történetek, amelyek írott forrásból aligha voltak meríthetők Anonymus idején. Egész sor történetet ír le a honfoglalás menetéről, amikor Árpád fejedelem környezeté56 Uo. 38. (cap. 3.) 57 Uo. 152. (cap. 10.) 58 Uo. 39. Anonymus (cap. 4.); SRH, 1,151. Kézai (cap. 10.) 59 Uo. 147. (cap. 7.) 60 Szűcs, 1974. 413-556. p., itt: 430-433. p. 61 SRH, I, 33-34. p.
