Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel

Font Márta: Keresztény krónikások - pogány hagyomány 183 beli szentek életét bemutató legendairodalomban látjuk.

4

0 Nem egyértelmű, hogy mikorra tehetjük az ősgesta keletkezését, hiszen szóba került már I. Andrástól Kálmánig királyaink mindegyike, a legvalószínűbb Kálmán kora.

4

1 A 12. század eleji krónikaírók közül egyedül a magyar múltról szóló szerző ítélte el egyértelműen - pogány volta miatt - a keresztség felvétele előtti múltat. Cosmas és Gallus „összefésüli" a pogány hagyomány és a kereszténység felvétele történetét. A múltból - a krónikaíró számára - jelenbe vezető dinasztikus hagyomány pozitív megítélés alá esik. E pozitív attitűdöt jelzik a pogány környezetbe illesztett keresztény csodák. Cosmasnál mindez antik elemekkel bővül,

4

2 Gallusnál pedig a kereszténység elfogadásának szemszögéből minősül jónak vagy rossznak, és nyeri el méltó jutalmát vagy büntetését. A pogány múlttal való teljes szembefordulást a magyar ősgestában regisztrálhatjuk. A Biblián kívül, amely minden középkori mű hivatkozási alapja, Cosmasnál antik szerzők munkájának ismerete mutatható ki. Nem meglepő Nyesztor esetében a bizánci krónikaírók ismerete,

4

3 a sötét színekben ábrázoló magyar ősgestát író klerikus pedig Regino és az Exordia Scythica ismeretének birtokában alkotott.

44 (Lásd 3. és 4. ábrát) A pogány múltról alkotott kép változása a 13-14. században A keleti szláv krónikaírásban a PVL-hez képest a pogány múlt leírása nem változott. Továbbra is fontos maradt, hiszen minden későbbi kódex a PVL egyik szövegváltozatával kezdődik. A rekonstruált PVL verzióhoz képest azonban új szemléletmód nem alakult ki. A cseh történetírásban a pogány múltról alkotott kép a 14. században változott. Egyrészt azzal, hogy a század elején létrejött az első nem latin, hanem ócseh nyelven írott krónika, az ún. Dalimil krónika.

4

5 Amikor IV. Károly császár Prágába tette a székhelyét, akkor került be a Nagy Morávia hagyomány a cseh múlt elemei közé.

4

6 A lengyel történetírás egy jelentős 13. században keletkezett müvet tudhat magáénak, amelynek szerzőjét is ismerjük: Vincent Kadlubek, Krakkó püspöke (1208-1218), majd ciszterci szerzetes (1218-1223).

4

7 Munkájának a pogány múltra vonatkozó jellegzetessége, hogy adaptálja az antikvitásra vonatkozó ismereteit. Krakkó alapítását a római Gracchus nemzetséggel kapcsolja össze.

4

8 Bővítette továbbá a Piast - Mieszko közötti leszármazás sorát.

4

9 40 SRH, II. 347-506. p. 41 KRISTÓ, 2002. 32. p.; FONT, 1999. 27-28. p. 42 BLÁHOVÁ, 1996. 34. p.; KERSKEN, 1995. 578. P.;TRESTÍK, 2005. 5-16. p. 43 FONT, 1996. 126. p. 44 KRISTÓ, 1970. 106-115. p. 45 BLÁHOVÁ, 1999. 23-25. p.; KERSKEN, 1995. 566-569. p.; BLÁHOVÁ, 2005. 46 ALBRECHT, 2003. 21-22. p. 47 PLEZIA, 1994. 48 Uo. 8-9. p. (1.3,2; 5,1); 12. p. (1.7,1) 49 Uo. 36-37. p. (II. 8,1-2)