Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel

Font Márta: Keresztény krónikások - pogány hagyomány 181 tekre jellemző csoda?

1

6 Mitől válik a kezdetben szelíd nép vaddá, hogy szigorú törvényekkel kell megfékezni?

1

7 A pogány kor végéhez hozzáilleszti az első fejedelmi keresztséget,

1

8 majd folytatja pogány kor törzsek közötti háborújával.

1

9 Anonymus Gallus, a lengyelek első krónikaírója is a lakóhely leírásával kezdi, de kitekintése szélesebb, mint Cosmasé, külön szól a lengyelek és általában a szlávok lakóhelyéről.

2

0 A környezet, ahol élnek, számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik. „Olyan ország ez, ahol egészséges a levegő, termékeny a föld, méztől áradok az erdők, halban bőségesek a folyók, harcosak a vitézek, és dolgosak a falun lakók, ahol kitartók a lovak és szívesen szántanak az ökrök, bőven adnak tejet a tehenek és gyapjasak a juhok."

21 Cosmas történetével szemben itt már áll a központ (Gniezno), és fejedelme van a népnek.

2

2 A már létező egyenlőtlenségekkel (fejedelem - földműves) a morális tartalom (a vendégekhez való viszony) fordított kapcsolatban áll.

2

3 A vendéglátás történetében pedig környezet pogánysága ellenére megjelenik a keresztény csoda, csak nem borral, hanem sörrel. A vendéglátásban megnyilvánuló jó - rossz magatartás egyaránt elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését: Piast fiából fejedelem lett, Popielt pedig megették az egerek.

2

4 A krónikaíró a dinasztiaalapító Piast leszármazottjává tette a keresztséget felvevő Mieszkót, akinek vakságában a pogány volta jelenik meg. A vakság elmúlásán keresztül a kereszténység felvételének csodatévő hatását illusztrálja a szerző.

2

5 Az óorosz őskrónika (PVL) nem egy szerző alkotása. Maga az őskrónika is rekonstrukció eredményeként jött létre több korai szöveg összevetésével.

2

6 Sahmatov kutatási eredményét idestova egy évszázada elfogadja az orosz történetírás,

2

7 nem orosz kutatók vitatják a szövegváltozatok (redakciók) számát.

2

8 Az őskrónika bevezetője az előző kettőhöz hasonlóan testvérekről, férfi - női ősökről és városalapításról ír.

2

9 A szlávok és ruszok közötti különbség rögzítéséből látszik, hogy többféle hagyományt ötvözött a szerző.

3

0 A varégok hívása, a civakodók közötti „rendteremtés" szük16 Uo. 16. p.(I. 6.). 17 Uo. 18. p.(I. 8.). 18 Uo. 22. p.(I. 10.). 19 Uo. 25-26. p. (I. 11-12.). 20 Galli Anonymi Cronoca et Gesta Ducum sive Principum Polonorum, ed.: CAROLUS MALECZYNSKI, Krakow, 1952 (Monumenta Poloniae HistoricaNova Series II), 6. (Előszó). Magyar fordítása: BAGI, 2007. 88. p. 21 Gallus, 8. (Előszó); BAGI, 2007. 89. p. 22 Gallus, 9. (I. 1.); BAGI, 2007. 90. p. 23 Gallus, 9. (I. 1.); BAGI, 2007. 91-94. p. 24 Gallus, 12. (I. 3.); BAGI, 2007. 94. p. 25 Gallus, 13-14. (I. 4.); BAGI, 2007. 26 SAHMATOV, 1917.; LIHACSOV, 1947. 145-172. p. 27 PVL; CROSS-SHERBOWITZ-WETZOR, 1953.; KERSKEN, 1995. 861. p. 28 A harmadik redakció létét tagadja MÜLLER, 1967.; MÜLLER, 2000. 165-182. p.; a szövegelemzés Lihacsov-féle metódusát pedig az olasz PlCCHlO, 2003. 167-168. p. veti el. 29 PVL szövegét a LIHACSOV-DMITRIEV, 1978. 23-277. p. (= PLDR) alapján hivatkozzuk. A készülő magyar fordítás kéziratát a fordító, Ferincz István, szíves hozzájárulásával használom, amit ezúton is köszönök. PLDR 1978.1. 26., 28. p. 30 PLDR 34. p. (852.)