Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel
180 történetírás elindítója, Anonymus Gallus egészen bizonyosan külföldről 6 került a lengyel fejedelmi udvarba. (Ld. a 2. ábrát) Az viszont bizonyos, hogy mindannyian keresztény szemlélettel közelítettek népük múltjához. Az első történetírók esetében - ez vonatkozik a fent említettek közül mindegyikre - témájuk a királyi (fejedelmi) udvar eseményeinek rögzítése, illetve az uralom legitimációjának írásban való indoklása. Alkotásaik a királyi / fejedelmi udvar szemléletmódját és ítéletalkotását tükrözik. 7 Népük pogány múltját, ami az origo gentis részét képezi, számos krónikás érinti. Jelen tanulmány keretei között nem vállalható a teljességre törekvés, ezért válogatásra kényszerültünk. A gazdag történeti irodalomban való válogatásnál egyik szempont a kronológia követése volt: változott-e a múltról alkotott kép a középkor évszázadaiban. Az összehasonlításra kínálkozott a régió 12. század elején szinte egyszerre induló történetírása. A folytatást illetően nagy eltérések mutatkoznak mind a szövegek, mind kódexek keletkezését illetően (lásd az 1. ábrát). A 13-14. századi művek közül azokra irányult figyelmünk, ahol tartalmi vagy mentalitásbeli változás volt tetten érhető. Végül a régió egészét nem arányosan vizsgáltuk, hanem a magyarországi források elemzésére fordítottunk nagyobb figyelmet. Mit tudhattak a 12. század eleji történetírók népük pogány múltjáról? Cosnias megalkotta a cseh föld Boemia nevének etimológiáját, 8 és kifejtette azon nézetét, hogy a csehek ezt a földet a „kezdetektől fogva" lakják. 9 Az ősidők boldog egyenlőségéből 1 0 kiemelkedett egy különös bölcsességgel megáldott férfi." Tőle származott három leány, közülük a legkisebb (Lubossa) 1 2 volt a legbölcsebb és látnoki képességekkel megáldott. Az ő útmutatása alapján találják meg azt a férfit, aki az uralkodó dinasztia őse lesz, 1 3 és ő fogja megjövendölni Prága alapítását. 1 4 A bírói hatalom és a bölcsesség Crocco - Lubossa - Premysl személyén öröklődik tovább. Lubossa halálával változik meg a társadalom rendje: „... Lubossa meghalt, a mi asszonyaink a férfiak hatalma alá kerültek." 1 5 A szöveg több ellentmondást tartalmaz, amelyek felett átsiklik a krónikaíró: miért ölték meg az addig igen bölcs bírót, Lubossa apját? Mi az oka, hogy a korábban pozitív szerepet játszó Lubossa egyszercsak gonosz fúriaként viselkedik? Hogyan egyeztethető össze a még pogány fejedelem és a szen6 BAGI, 2005. 7-26. p. 7 FONT, 2005. 23. p. 8 COSMAS, 1995. 7. (I.2.). Az eredeti mellett a készülő magyar fordítás kéziratát is használtam, a fordító, Somogyi Andrea szíves hozzájárulásával, amit ezúton is köszönök. 9 Uo. 10 Uo. 8. p. (I. 3.). U Uo. 9. p. (I. 3.). 12 Uo. 11. p. (I. 4.). 13 Uo. 13. p. (I. 4.). 14 Uo. 18.p.(I. 9.). 15 Uo. 21. p. (I. 9.).
