Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel

FONT MÁRTA KERESZTÉNY KRÓNIKÁSOK - POGÁNY HAGYOMÁNY A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel Szóbeliség, írásbeliség, történetírás Minden közösség őrizte és őrzi a hagyományait, és arra törekszik, hogy folyamatosan átadja a következő generációknak. Hasonlóképpen gondolkodott a középkor embere is, illetve bizton állíthatjuk, hogy a közösségi hagyományok sokkal inkább a minden­napok részét alkották. A hagyományok közé tartozik a szokásokon túl a közösség múltjára vonatkozó tudásanyag is. Mindezek átadása az írásbeliség előtti időszakban szóban történt, amint szóbeliség jellemezte a társadalom mindennapi életét is. 1 Az írás­beliség a kereszténység felvétele után kezdődött az oklevélírással, a törvények írásba foglalásával, a szentek legendáinak lejegyzésével. Ezt követte a történetírás, amely az adott közösség (gens, natio) eredetére, származására, korábbi lakóhelyeire vonatkozó ismereteket rögzítette. Az írásbeliség első dokumentumait az első ezredforduló táján megkeresztelkedett népeknél (magyarok, csehek, lengyelek, keleti szlávok) a külföld­ről érkezett egyháziak írták. Az oklevelek (keleti szlávoknál az egyház számára meg­fogalmazott usztav) esetében bizonyosan így volt, de ezek a dokumentumok nem hagyományt rögzítettek, hanem a kereszténységgel együtt megjelent új körülmények­nek köszönhetően jöttek létre. Az első történeti feljegyzések 2 dokumentálhatóan a 11—12. század fordulójára es­nek a fenti esetekben, ennél korábbi feljegyzések csak hipotézis eredményei. (Lásd az 1. ábrát) A szerzők személye csak részben ismert. A cseh történetírás a prágai kanonok Cosmas nevéhez kapcsolódik, a lengyeleknél Anonymus Gallus az első történetíró, a Kijevi Ruszban valószínűleg Nyesztor, 3 a Barlangkolostor szerzetese. Magyarorszá­gon az első történetírói munka, az ún. ősgesta szerzője ismeretlen. Az ismert krónika­írókról sem tudhatunk sokat. 4 Az első cseh történeti munka szerzője, Cosmas cseh származású volt,' ugyancsak a hazai közegből került ki a kijevi Nyesztor. A lengyel 1 CLANCHY, 1993. 1-43. p.; GREEN, 1994. 237-269. p.; HOUTS, 1999.; RICHTER, 1994. 21-26. p. 2 FONT , 2005. 25-39. p. 3 Cosmas és Gallus önálló művet alkottak, Nyesztor neve csupán a letopiszek egyik kéziratából ismert. Sahmatov által rekonstruált PVL szövegnek legfeljebb egyik szerzője lehetett. Lásd SAHMATOV, 1916.; LIHACSOV, 1947. 147-169. p.; MÜLLER, 1967. 171-186. p.; FONT, 1996. 119-129. p. 4 MÁLYUSZ, 1973.; KRISTÓ, 2002. 28-36. p. 5 BLÁHOVÁ, 1999. 23-25. p.

Next

/
Thumbnails
Contents