Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Dominkovits Péter: A Kürtössy család a 17. századi Sopron vármegyében Adalék a megyei nemesség összetételéhez, változásaihoz
144 zadban páratlan karrier mellett kevésbé ismert, kikre is támaszkodhatott a legelső rendi méltóságot is megszerző új főrend; azaz milyen familiárisi kör támogatta az országos és helyi politikai életben, a katonai feladatok ellátása vagy a birtokigazgatás-gazdálkodás terén. A meglévő eredmények ellenére a differenciált familiárisi csoportokból álló Esterházy - klientúrából - pl. korábbi Sopron vármegyei Dersffy - familiárisok, e megyében zálogbirtokokat nyert, ide (részben) áttelepült egykori Mágochy-familiárisok, illetve az országbíró, majd nádor udvarába szolgálatra jött nyugat- és kelet-magyarországi nemesek - legjobban az 1630-tól nádori titkár feladatait ellátó fónyi Aszalay István életútja ismert. 8 Az alábbi kis dolgozat a 17. századi uradalom-igazgatás és a megyei tisztviselői kar személyi összetétele vizsgálatának aspektusából, egy több generációs Esterházy-familiáris család történetéből villant fel pillanatokat. Az első generáció: Kürtössy György Nagy Iván klasszikus kézikönyve a Kürtössy családot a nevet adó Kürtös falu /jossessoraként, Nógrád vármegye „törzsökös" kisbirtokosai közé sorolta; Johann Siebmacher munkája a család armálisát is közölte. Kempelen Béla pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 1572. évi nemesség adományozással hasonló nevü nemesi család Pozsony vármegyében is élt. 9 Az eddigi forráskutatások, -feltárások leginkább az első képhez szolgáltatnak adatokat: Nógrád vármegye 16-17. századi jegyzőkönyveinek regesztái kiterjedt, a kisnemesség tipikus konfliktusai között mindennapjait élő családként mutatják be a Kürtössyeket, 1 0 akiknek egyes tagjai 17. század során a sok munkával járó alsóbb megyei hivatalokat is betöltöttek (1653, 1665: Kürtössy István esküdt)." Sajnos a nyugat-magyarországi Kürtössyek adatolása még a következő kutatások feladata. Eltérő felekezetű (evangélikus, katolikus), egymással bizonytalan rokonsági kapcsolatokra utalnak sporadikus adatok. A 17. század utolsó harmadában, Szenczi Fekete István evangélikus prédikátor védelme miatt a kormányzattal súlyos konfliktusba keveredett Ostffy Miklós hitvesét Kürtössy Katalinnak hívták. 12 1679-ben Pozsony vármegye Kürtössy Mihály nevü alispánját I. Lipót a Királyi Tábla esküdtjévé nevezte ki; ő e tisztet 1684-ben bekövetkezett haláláig töltötte be. 1" Miként e családok pontos leszármazása, úgy az Esterházy szolgálatában álló Kürtössy-család 8 Csizi, 2005. 163-255. p.; Csizi, 2003. (Bevezetés: 1-25. p. Források: 1-58. p.) Ezúton szeretném Csízi Istvánnak megköszönni, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsátotta. 9 NAGY, 1860. 525-526. p., KEMPELEN, 1913. 317. p., SIEBMACHER'S, 2002. 7084. sz. rekord. 10 OBORNI, 2001. Nr. 11., 132., 295., 330., 668.. 676.. 678., 720., 744., 798., 818-819.. 902., 922., 959., 973. p. 11 TÓTH, 2001. Nr. 1197., 1199., vö.: Kürtössy András uo. Nr. 1196., Magyar Országos Levéltár (= MOL) A 57 Magyar Kancellária Levéltára (= MKLt), Libri Regii (= LR), 15. köt. 448^*51. p. MOL-Arcanum DVD. Budapest. 2006. 12 A konfliktusra: PAYR , 1918. 72-85., MOL P 532. Ostffy család levéltára, 1. cs., B.l.b. fol. 117r., 118r„ 120r-122v.,uo. l.cs. Fasc. D.No. 13. 13 MOL A 57 MKLt. LR, 16. köt. 485^186. p., uo. 18. köt. 99. p. MOL-Arcanum DVD, Bp.
