Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Dominkovits Péter: A Kürtössy család a 17. századi Sopron vármegyében Adalék a megyei nemesség összetételéhez, változásaihoz

DOMINKOVITS PÉTER A KÜRTÖSSY CSALÁD A 17. SZÁZADI SOPRON VÁRMEGYÉBEN Adalék a megyei nemesség összetételéhez, változásaihoz Esterházy Miklós, Esterházy Ferenc Pozsony vármegyei alispán fia, 1612 novemberében feleségül vette elhunyt dominusa, Mágóchy Ferenc királyi tanácsos, Bereg vármegye főispánja (1607-től) özvegyét, a hasonlóképpen az ország arisztokráciájához tartozó Dersffy Orsolyát. A Sáros vármegyei főispán (1606-1609), és főpohárnokként (1608-tól 1609. évi haláláig) az udvari méltóságviselők körébe bekerült szerdahelyi Dersffy Ferenc és Oláh-Császár Orsolyának leánya volt. A tehetséges, ambiciózus Esterházy Miklós e házassága révén a megyei nemesség soraiból az arisztokrácia homo novusává lépett elő; Dersffy jussként a Sopron vármegyei lánzsér-lakompaki,

1 Mágóchy örökségként pedig a Bereg vármegyei munkácsi

2 uradalmat szerezte meg. Az 1621. évi nikolsburgi béke következményeként, a Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel történt kiegyezés során, a fejedelemnek átadott munkácsi uradalomért cserébe, a királyhű Esterházy 1622-ben II. Ferdinándtól a lánzséri uradalommal szomszédos, Habsburg-koronazálogon lévő fraknói

3 grófságot és a kismartoni

4 uradalmat zálogjogon nyerte el, majd 1626-tól az uradalmak Magyar Királysághoz történt reinkorporáciojával e tulajdonviszonyt örökjogúvá tette.

5 A Bécshez közeli birtokkomplexum létrehozása (már ekkor) alapvetően megváltoztatta Sopron vármegye birtokszerkezetét és hatalmi viszonyrendszerét.

6 A birtokgyarapodással párhuzamosan Esterházy súlyának, hatalmi pozíciójának növekedését jelzi: őt az 1625. évi soproni országgyűlésen nádortá választották, és emellett 1626. január l-jétől ő töltötte be Sopron vármegye Batthyány (II.) Ferenc előző évi halálával megürült főispáni székét is.

7 A 17. szá1 A dolgozatban szereplő települések döntő többsége a mai Ausztriában, Burgenlandban található. A települések beazonosítására: SEEDOCH, 2001. 5-156. p. Lánzsér/Landsee; Lakompak/Lackenbach. 2 Munkács ma: Munkacsevo, Ukrajna. 3 Fraknó/Forchtenstein. 4 Kismarton/Eisenstadt. 5 Esterházy Miklós életútjára, karrierjére, korábbi irodalomra: PÉTER, 1986. 7-52. p., ill. passim. Mágóchy, Dersffy hivatalviselésére: FALLENBÜCHL, 1988. 91. p.; FALLENBÜCHL, 1994. 67., 93. p.; 1608-ig a Magyar Tanács kinevezett tagjainak jegyzékét összeállította: PÁLFFY, 2008. 238-239. p. Ezúton köszönöm Pálffy Géza szívességét, hogy disszertációját elolvashattam. A birtokokról: TOBLER, 2005. 10-11. p. Az apára: BERÉNYI, 2000. 93-96 .p. 6 A korábbi birtokviszonyokra: DOMINKOVITS, 1999. 99-122. p. A helyi hatalmi viszonyokra: HILLER, 2000. 5-18. p., DOMINKOVITS, 2005. 511-529. p. 7 HILLER, 1989. 59-70. p., FALLENBÜCHL, 1994. 96. p.