Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején 139 mánnyal. Ezek jórészét a bérelt pusztákon legeltették, de a városnak és a földesúrnak ezért semmi ellenszolgáltatást nem adtak. E rendelkezések nyomán a városi lakosság is a nemesek ellen fordult. Panaszkodtak, hogy a határ egyéb részeit is kisajátítják, a rétekre tavasszal ráhajtják állataikat, azok kipusztítják a zsenge gyepet, és később már nem lehet kaszálni. 4 6 Az uradalom vezetősége azt is kérte, írják össze városi házakat és egyéb ingatlanokat bíró idegeneket, ezek közt az adót nem fizető nemeseket. Adjanak információt a városi házakat bíró nemesekről, akik ezek után nem fizetnek adót még abban az esetben sem, ha ott zsellérek laknak. Az intézkedések nyomán készült el a korábban bemutatott 1767. évi összeírás. A nemesi adómentesség ügye a városban gyakran elégedetlenség kiváltója lett. Nemcsak az inscriptionális levelek egyre kevésbé bizonyító ereje miatt, hanem mert a városiak úgy látták, hogy mind több adóköteles ingatlan kerül a nemesek birtokába. 1769. szeptemberében Léva adózó lakosai egyenesen a Helytartótanácshoz fordultak a nemesek elleni panaszaikkal. Azt írták, vannak a városban szép számmal nemesek, akik „fundusokat appertinentiákkal együtt bírnak, mellyektül semmit sem füzetnek, hanem terheket városi lakosokra nyomják, és ha valójában felvétődik panaszok, az város actáiból ki nem sül nevezetessen, mely nemesek mi nérnő fundusokat mi titulus mellett azokhoz tartozandó appertinentiákat bírnak." Ok kimaradnak a portális összeírásokból, és így az állami adót is a város többi lakói fizetik meg helyettük. Véleményük szerint a nemeseknek-kivéve az inscriptionalistákat-fizetni kellene a censust és a puszták bérleti díjának rájuk eső részét a földesúr számára., de ezt sem adják meg. A növekvő város egyre több fizetett szolgát tart, akiknek munkáját a nemesek is igénybe veszik, de ezek költségeihez sem járulnak hozzá. A beadványban kérik, akadályozzák meg, hogy a nemesek adó alá vetett ingatlanokat szerezzenek, majd a városi tanács vagy a vármegyei vezetőség segítségével azokat kivonják az adó alól. Megállapítják, hogy a juhok számát nem sikerült a nemesek esetében korlátozni, és akik semmit sem fizetnek, az engedélyezettnél többet tartanak. A panaszkodók nem voltak megelégedve a városi magisztrátus munkájával sem, mert szerintük itt a nemesi befolyás érvényesült. Mindenek előtt a nemesi perceptor tisztségének felszámolását kérték, és tiltakoztak az ellen, hogy a városi tanács is adhasson adómentességet. 4 7 A feliratból világosan látszik, hogy a panaszkodók most is csak az inscriptionális levéllel rendelkezőket fogadták el adómentesnek. A származásuk alapján a nemesek közé tartozók nem a városi dokumentumokból, hanem a megye nemesi nyilvántartásaiból tudták csak jogaikat bizonyítani. Az idézett beadványt a Helytartótanács visszaküldte a vármegyének azzal, hogy meg kell hallgatni a másik felet is. Az elégedetlenség az 1800-as években is jelentkezett. A tizedek gyűlésein rendszeresen „hangoskodás" volt, a nem nemesek felléptek az adót nem fizető nemesek, 46 MOL P 108. Rep. 23. Fase. F. No. 363. 47 Lévai Levéltár Léva város vezetőségének jegyzökönyvei 1770. augusztus 26.
