Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején

136 A lévai határral kapcsolatos, felsorolt adatok csak a megművelt területre vonat­koznak. 3 0 Nincsenek benne a legelők, a puszták, erdős-bokros területek, a mezőgazda­ságilag használhatatlan határrészek. A város határáról 1845-ben készült áttekintő felmérés. A betelepülések és parcellázások után főként az úrbéres területek aránya nö­vekedett: a 6841 holdas határból 2696 hold volt a földesúri, 2916 hold az úrbéres terü­let, 686 hold „szabados" föld, 546 hold inscriptió. A lévai kisnemesség birtokának utóbbi kettő tekinthető. 3 1 A nemesek jogállását a földesúrral kötött 1732. évi szerződés csak az inscrip­tionálisok vonatkozásában határozta meg, akik az akkori nemességnek legjelentősebb csoportját képezték. „A mi pedig ezen városbeli nemes rendnek a nemtelen rendtül való segregatioját 3 2 illeti, a nemessek kik indubitato jure nobilitari 3 3 az az mellyek a lé­vai proprietarius" 4 uraknak inscriptionalis leveleinek erejével magok jussát a városban vagy annak terrénumában 3 5 birják, az ollyatin nemesek mint nemesi inscriptióval bír­ván ... cenzusra nem kénszerítethetnek, hanem az nemessek a kik ... pure civilis fundu­sokat és appertinentiákaf 6 bírnak, fönt említett classificatio szerint a proportioned az M(éltóságos) Uraságnak esztendőnkint fizetendő censusban concurrálni 3 8 tartoznak." Azok sem fizettek, akik inscriptionális területeket bérelteék, vagy zálogjogon tar­tottak maguknál. Az adómentesség ugyanis ezekben az esetekben nem a személyhez, hanem a birtokhoz kötődött. Az ilyen területek teljesen szabad adás-vételét a közösség már 1726. évi, említett beadványában kérte, 1732-ben Esterházy olyan utasítást adott, hogy a visszaélések elkerülése végett az ilyen akciókat jelentsék be a földesúr tisztjé­nek. A tiszttartó azokról naplót fog vezetni, és ha a későbbiekben bármilyen probléma felmerül, ennek alapján mindenkinek ingyenesen igazolást ad. 3 9 A nemesek fontos szerepet kaptak a város igazgatásában. A vezető testület élén ­mintjeleztük-a hadnagy, majd a bíró állt, akinek munkáját a jegyző és az esküdtek se­gítették. 1725-től két perceptort választottak, akik a város jövedelmeit és a királyi adót kezelték. Ezen kívül vásárbíró, két mezőbíró, strázsamester tartozott a választott veze­tőséghez. Az egyik perceptor és mezőbíró a nemesek, a másik a nem nemesek közül került ki. Tisztújításokra a 18. század közepéig az évenként, majd általában a három évenként került sor. Évente választotta meg a közgyűlés a szőlőhegy elöljáróit, és bízta meg a városi alkalmazottakat (p. hajdúk, pásztorok, mezőőrök, levélhordók, óra igazí­tok stb.). 30 Két nyomásos gazdálkodásnál szántókhoz 2 részt, három nyomásosnál '/ 3 részt hozzá kell adni, ami ugaron maradt. 31 BAKÓ, é. n. 141. p. 32 Elválasztását. 33 Kétségtelen nemesi joggal. 34 Tulajdonos. 35 Területén. 36 Tisztán polgári telkeket és tartozékokat. 37 Arányosan. 38 Eleget tenni. 39 MOL P 108. Rep. 23. Fase. E. No. 269.

Next

/
Thumbnails
Contents