Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején

Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején 137 1733-ban összesen 13 esküdt volt, akik közül 6 a nemesek képviselője, a vizsgált időszakban a közgyűlések mellett magisztrátusi („tanácsos") üléseket, majd a számadások felülvizsgálatára építőszékeket is tartottak. A magisztrátusi üléseken csak a szűkebben vett tanács tagjai voltak jelen, míg a közgyűléseken a nemes és nem nemes lakosok, illetve azok tizedes képviselői. A nem nemesi decuriók mellett az 1820-as évektől a nemesek is létrehozták szervezeteiket, sőt 1846-tól a kül- és belvárosi nemeseknek külön decuriója volt. A polgári forradalom előtti évtizedben a decuriók 4-4 tagot delegáltak, és belőlük többé-kevésbé állandó „választópolgárság" alakult ki.

4

0 A hadnagyi-bírói tisztet gyakran töltötték be nemesek, de ilyen vonatkozásban nem volt különösebb előírás. Közéjük tartozott például Kirmanich János (1739, Csepreghy István (1734), Fábry Ferenc (1742), Újváry Sándor (1762), Farkas István (1781), Pataky Mihály (1815), Gimesy János (1818), Pászthy Mihály (1831), Rácz János (1834) stb. A lévai nemesek közül többen vállaltak vármegyei szolgálatot (pl. Rainprecht Ignác 1829-ben vármegyei ügyész, majd alispán, Péli Nagy András 183 l-ben főszolgabíró stb.), és néhányan elláttak bizonyos gazdatiszti teendőket a birtokközpontban is. A 18. század első évtizedeiben a lévai nemesség a város érdekeit képviselve lépett fel Esterházy ellen. Mint korábban jeleztük, 1729. augusztusában mozgalom indult, amelynek élére az egyik nemes, Halász Péter állt. Esterházy a tiszttartó segítségével sikertelenül próbálta lecsillapítani az elégedetleneket, majd az év utolsó hónapjában vizsgálatot rendelt el. A mozgalomban az uradalom és a város viszonyán kívül az is szerepet játszott, hogy a lévaiak gyűlölték az állandóan a városban lévő tiszttartót, és megjelentek a vitában bizonyos vallási ellentétek is. Az uradalom utasítására ugyanis elbocsátottak a várbörtönből egy „huszitá"-t azzal az utasítással, hogy hagyja el a várost. A nemesek azonban védelmükbe vették és bujtatták őt. Arra hivatkoztak, hogy az ilyen személyekkel kapcsolatos ítélkezés nem az uradalom dolga, hanem a városé. Mint jeleztük, Esterházy már 1725-ben szerződést ajánlott a városnak, amelyben Génye és Baratka puszta bérleti díján kívül egyéb cenzust és szolgáltatást kért. Miután a város 1726. évi tiltakozására kedvezőtlen választ kapott, Halász Péter és társai „Puncta accorda" címen feliratot készítettek Esterházy számára, aminek közös aláírását tervezték. Rácz András hadnagy hívta össze augusztus 8-ra gyűlésre a város lakóit, amihez Halász Péter tágas házát választották helyszínül. Halász nemcsak a tiszttartót szidta nyilvánosan,

4

1 hanem a város lakóit is arra bíztatta, ne hagyják magukat alávetni a földesúrnak, akit pedig jogtalan sérelem ér, szívesen nyújt neki segítséget. Elviszi őket a városból az Alföldön lévő pusztájára, ahol - mindössze földbér (terragium) ellenében - biztosítja számukra a gazdálkodás lehetőségét. Az említett vizsgálat alkalmával a következő főbb kérdésekre keresték a választ: 40 Lévai Levéltár Léva város vezetőségének jegyzökönyvei 1847. január 14. 41 Azt mondta, hogy ő az uradalom legnagyobb tolvaja.