Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves megyében 115 ostrom, döntően hozzájárult az egri vadaskert pusztulásához, mert az 1560. évi előfordulást követően csak a hódoltság után történik róla ismét említés. 1695-ben a város és az egri püspök között megkötött ún. Fenessy féle szerződés 3. pontja említi a vadaskertet. Ezt a meglévő vadkertet, ill. annak inkább a területét felhasználva fejlesztette tovább Erdődy Gábor püspök, aki a káptalantól Tihamér falu egy részét a vadaskert bővítése végett erőszakkal elfoglalta. 4 8 1718. augusztus 4-én írta Erdődy püspök gr. Károlyi Sándornak egy levelében: „A szarvasok dajkája megjött, s hat szép szarvas fiút meghozta és két nagyszarvast Egerbe vitetjük. Negyvenöt öreg, s apró szarvas lesz már a vadaskertemben. A nagy vadaskert készül már. " Károlyi Sándor küldött az egri vadaskertbe dámszarvast, valamint medvebocsokat is. A püspök levele szerint azok igen vadak voltak, s csak akkor lehetett megfogni, ha a téli hideg szelídségre hajtotta azokat. A vadaskert vadállománya a különféle adományozások révén állandóan változott. A nagy vadaskert 1718-ban készült el. 4 9 1730-ban az egri vadaskert a mai Deák Ferenc utca-Vasút utca-Vasútállomás-Nagyrét utca-Eger patak illetve a Csákány utcák által határolt területen állt. Ez időben a tekintélyes püspöki ráfordítások eredményeként a vadaskert három részből állt. Az első szakasz: a konyhakert. Bél Mátyás leírása szerint: „Bejáratánálfügefa, majd jobbról mandula, szilva és almafák, balról ismét, szabályos sorokban szilva, körte és különböző fajtájú almafák sorakoznak. Középütt mintegy egy udvart képezve törpe fák, közöttük díszcserjék, élő sövények. Amott virágoskert díszlik, majd a veteményeskert következik. A második szakasz az őzek vadaskertje. Itt teknősbéka tenyésztés céljára egy négyzet alakú mesterséges dombot építettek, alulról felfelé egyre magasabbra emelkedő lépcsőkkel. A domb tetején a négy bástyaszerű sarkot zöld pázsitból létesített sánc köti össze. Az egész teknősbéka tanyát vízzel telített mesterséges árok veszi körül, hogy a teknősök ne tudjanak ebből a várból kimászni. Az árokban az Eger patak szolgáltatja a vizet, mely nagyobb ágával kívülről érinti a kertet, kisebbik ága pedig átmegy rajta. A vizet a nagyobbik mederből csöveken vezetik a teknősbéka tóba, onnét a kerten keresztül folydogálva a kisebbik ágba jut. Ez a patakmeder választja el az őzek vadaskertjét a virágos és gyümölcsös kerttől, hogy a vadak ne tudjanak a patak parton felállított deszkakerítéshez átjutni. A kert harmadik szakasza a vörös, fekete és fehér dámvadak kertje. Ez a kertszakasz jobbról csatlakozik a gyümölcsös kerthez, ott, ahol a hatvani külvárosból déli irányba visz az út. A negyedik szakasz a szarvasok vadaskertje. Ez délről határolja a konyhakertet, elég nagy területet foglal le, s Eger patak öntözi. " 5 0 Az 1744. évi leltár szerint, amelyet Erdődy püspök halála után rögzítettek, 400 dámvadat és 6 gímszarvast vettek számba. 5 1 Az egri püspöki vadas megszüntetése Eszterházy Károly püspöksége kezdetére, az 1760-as évek elejére esett. Az egri vadaskert felszámolása több lépcsőben történt. 48 HMLXII-3/a/12. Liberi 2.34. pag. 49 TAKÁTS, 1961. 207. p. 50 BÉL, 1968. 47-49. p. 51 PÁLOSNÉNAGY, 1998. 146. p.
