Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében
116 Elsőként Eszterházy püspök parancsára a nagyvadakat telepíthették ki innen, s azok feltehetően a felsőtárkányi vadaskertbe kerültek. Ezt jelzi az is, hogy a puritán szemléletű egyházfő 1764-ben bontatta le a felsőtárkányi Fourcontrasti kastélyt. Még abban az évben az itteni kastély körül lévő park gesztenyefáiból 133 darabot áttelepíttetett Egerbe, a püspöki vadaskertbe. 5 2 Ily módon az egykori vadaskertet díszkertté alakíttatta át. Ehhez kapcsolódóan 1769-ben határozta el a püspök, hogy a vadaskertet kőkerítéssel veteti körbe, a korábbi palánk helyett, s még 1770-ben el is készítette Fazola Lénárd a mai Klapka utca felőli kovácsoltvas főkaput. 5 3 Majd 1785 január végére már elkészítette Fazola Lénárd a püspöki díszkert többi vaskapuját is. 5 4 1781 .június 14-én kelt az egri püspök engedélye, amelyet Ulrich József uradalmi prefektus adott ki, az egri püspöki kert látogathatóságáról. „az Hatvanyi Makiári Hóstvák között Levő Kertjének azon részét Kegyelmes Urunk Eő Excellentiája, melly a Szénás Kert, Major és Eger vize Között foglaltatik Eger Várossá Népének Annyiben, hogy akárkinek Szabad legyen Ünnep Napokon és Vasár Napokon, délután Kétt Óráiul fogva Nap Nyugottáig azon kert részében sétálgatni, és magát tisztességesen mulatozni, de azon vízen tull lévő Urasság Kétt részben levő Kertjébe általjárni közönségessen meg nem engedtetik, ha tsak valami Különös tekintetű ember vagy ugyan tsak valami Urasság által menni nem kívánna, melleknek az is meg engedtetik... A kapu őrzésére egy hajdút rendel ki, külön térítés ellenében, akinek a Vas Kapunál leendKunyhója. " 55 Ez az adat az egykori püspöki vadaskert megszüntetésének a végpontját, illetve a püspöki díszkert nyilvánossá tételének a kezdetét jelenti. 1793. júniusában, Egerben járt Robert Townson írta az útinaplójába: „ Egy csigatenyészetet is mutattak, melyet, mint a tulajdonos elmondta, tökéletesített tervek alapján készítettek. Kétségtelen, hogy a szigetimkön ezt szabadalmaztatott vagy Filozofikus Csigatenyészetnek, vagy Csigaólnak neveznénk. Nem volt egyéb, mint egy nagy, földbe ásott, két-három láb mély gödör, s fölötte egy faház. Az állatok tápláléka kerti hulladék, amit a gödörbe dobnak. " Feltehetően ez a fent említett csigatelep az egri püspöki vadaskertben lehetett, s része volt a vadasnak több ok miatt is. Először is a 18. századi hazai előkelőségeink kiváltképpen kedvelték az éti csigát. Teknősbékát már gróf Barkóczy Ferenc püspök idején is tenyésztettek a vadasban, szintén étkezési céllal. A csigákat a közeli konyhakertből kikerülő szerves anyagon nevelték, s a tenyészet a teknősbéka telep része lehetett. Ezen kívül, 1815-ben Richard Bright angol utazó Keszthelyen írt le a Festetics grófoknál egy hasonló csigatenyészetet. 5 6 Napjainkban, Egerben az egykori egri püspöki vadaskert helyén egy nyilvános park, az Érsekkert található, amelynek a kiterjedése jelenleg mindössze 12,4 hektár. A középkorban az egri vadas területének a nagysága ennek a négyszerese lehetett. 52 Soós, 1955. 36. p. 53 DERCSÉNYI-VOIT, 1972. 322. p. 54 HML EÉL. Liber 129/1 28-29. p. 55 HMLXII-3/a/12. Liber. 12. 198-199. p. 56 ÉRI, 1970. 52. p.
