Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSIFFÁRY Gergely: Fácánkertek Heves megyében • 83

mítva 1 köböl búzát

21 adtak. A szabadon engedett fácánoknak 14 napig füstölni kellett, hogy azokat a kertbe az eledelhez szoktassák és ne a mezőre járjanak. A fácános legénynek a madarak költésében, szaporításában is tevékenykednie kellett. Ezért a kertben található fácántojásokat össze kellett gyűjtenie, s azokat a költő fácántyúkok alá helyeznie. Majd a kikelt kis fácánokat hangyatojással etették, s azt is gyűjtenie kellett. A fiatal madaraknak eledelül tejet és tojást is adtak. A tej miatt a jágernak 2-3 tehenet kellett tartania, s azokat nem volt szabad a kertben legeltetni, hanem a majoros teheneivel együtt.

22 Az Orczyak Aldebrőn létező fácánosánál az uradalmi számadáskönyv tanúsága szerint az aprófácánok számára rendszeresen vásárolták a tyúktojást.

23 A XX. századi falusi gyakorlat szerint is főtt tojást adtak a kiscsirkéknek, hogy gyorsabban fejlődjenek. Az Orczyak a fácánosban azért etették főtt tojással az apró madarakat, hogy az áprilisi-májusi fészekalj ősszel-télen már vadászható legyen. A püspöki fácánosokban a madarak etetéséhez a jágernek minden szabad helyet a kertben be kellett vetni kendermaggal, kölessel, búzával. Amikor eljött a fácánok befogásának ideje, Szent Márton napjától (november 11.) kezdve a Gyertyaszentelő napjáig (február 2.) a jércéket és kakasokat összefogdosták a jágerok. Azokat a fácános házban egész télen etették és nevelték. Emellett a kertben is kellett szabadon hagyni a püspökség fácánosaiban legalább 100 madarat, mert azt tartották: „mivel egy Fáczán ki télen által kint maradott sokkal jobb, mint ha be volt fogva" ?* Csőre Pál a történelmi Magyarország területén 97 fácánkertet ismertet. Megjegyzi, hogy a névsor nem teljes, a további kutatással bővíthető.

25 Heves megyében négy fácánost sorolt fel Csőre Pál munkája. Ezek: Átány, Füzesabony-Pusztaszikszó, Kerecsend és Tarnaörs.

26 E tanulmány írója összesen 130 fácánkertre lelt adatot a régi Magyarországon. Heves megyében a XVIII-XX. században 15 fácános berek létezésére sikerült hiteles adatokat találni. A fácánkertek számbavételét nehezíti, hogy több esetben csak földrajzi név állt rendelkezésre. AbasánóX 1864-ben Pesthy Frigyes helynévgyűjteményében olvasható: „Fácányos, kaszálló rét, hol régente fáczán madarak tenyésztettek" }

n Karácsondon a határnevek közt írták: „Fácános, Fá21 Az egri köböl 63 liter v. 47,25 kg. 22 HML XII-3/a/245. (Az utasítás 6-7-8. pontja.) 23 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. Mátra Múzeum, Gyöngyös. Történeti Adattár. 91.128.1. 24 HML XII-3/a/245. (Az utasítás 9-10. pontja.) 25 CSŐRE P., 1997. 125-131. 26 Füzesabony-Pusztaszikszó fácánosát Pusztaszikszó és Szikszó neve alatt kétszer vette számba. - CSŐRE P., 1997. 129-130. 27 Heves megye földrajzi nevei, 1988. IV. 110. 86