Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSIFFÁRY Gergely: Fácánkertek Heves megyében • 83

cányos: Vadászlak, mely épület az egykori fácánnevelő telep emléké'''} Nagykökényes recens földrajzi nevei közt a Fácányos határnév kapcsán megjegyzik: sáros, nádas terület, ahol ma is sok fácán él.

29 Egyéb történeti adat híján ezeket a helyeket nem sorolhattuk be a megyebeli fácános berkek sorába. A fácánkertek nagy számát az is indokolta, hogy más vadak, mint őz, szarvas, vaddisznó egy adott területen korlátozott számban tarthatók. Ezekből ún. tömegvad oly mértékben sohasem lesz, hogy vadász nagyon sokat lőhessen, hiszen e vadak számát korlátozza az adott terület eltartó képessége. Ezzel szemben vadászati szempontból a fácán tömegvadnak minősül, amely viszonylag kis területen is nagy számban meg tud élni.

30 E madarak elejtése nem igényelt nagy apparátust, s nem kellett költséges nagy vadászatokat tartani. Ezek az ún. keresővadászatok, ezekhez kevés számú, de legalább három vadászra volt szükség hajtóval (vagy anélkül), s emellett vizsla is kellett, s mindez már elegendőnek bizonyult a legtöbbször kora ősszel tartott fácán- és fogolyvadászatokon.

31 Aldebrő A debrői fácánost a Rákóczi család létesítette, nem kizárt, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a nagynénje, Rákóczi Erzsébet alakította ki, ui. 1708-ig az ő birtoka, s ezután öröklik azt Rákóczi Ferenc és Julianna. Rákóczi Erzsébet szenvedélyes vadász, a ,jnagyar Diana", aki szabályos vadászkompániát is alapított alapszabályokkal.

32 Debrő régi vára (Csal vagy Csali vár) egy mocsár közepén szigetként kiemelkedő dombon állt. A várhoz egy keskeny, hosszú töltésen át lehetett eljutni, amely út több fahídon vezetett keresztül.

33 Ettől keletre épült Csal falu, amely 1549-ben már elnéptelenedett. Debrő 1712-ben készült német nyelvű összeírásában olvasható, hogy az elpusztult Csal falu határában, mely leginkább mocsárból és kevés tölgyfás erdőből áll, 200 hold majorsági erdő van árokkal körülvéve, és azt fácányosnak használják.

34 1777-ben a debrői uradalom átvételi leltárában Aldebrőnél külön nem esik szó a fácánkertről. Létezésére következtethetünk a leltár szövegéből, amely szerint: „a debrei ... tóban való halászat, vadászat, rákozás egyedül Méltóságos Heves megye földrajzi nevei, 1988. IV. 110. Heves megye földrajzi nevei, 1988. IV. 204. PÁLFALVI N., 1980. 259. PÁLFALVI N., 1980. 325. ZOLNAYL., 1971.132. SZEDERKÉNYI N., 1890. 135. ÉBLE G., 1909. 20. - A terület akkor még Debrő része. A Csalavár tövében elterülő Csalaváralja pusztának a helyén létesült Aldebrő falu 1740-1743 közt, amelyet Grassalkovich Antal telepített be németekkel. A falu határát a régi debrői határból mérték ki. - SOÓS L, 1975. 74. 87