Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSIFFÁRY Gergely: Fácánkertek Heves megyében • 83
A fácán korabeli jelentőségét jelzi, hogy az 1504-ben kiadott II. Ulászlóféle vadászati törvény más vadakhoz hasonlóan jobbágyoknak megtiltja a fácán vadászatát. 18 Oláh Miklós érsek, Mária királyné titkára, az 1536-ban megjelent Hungária című könyvében írja a Csepel-szigeti királyi vadasról: „Fácán madarakkal, foglyokkal, rigókkal, fajdokkal meg más különféle madárkákkal, szarvasokkal, dámvadakkal, vaddisznókkal, nyulakkal tele s tele van"} 9 A fácán húsából kitűnő ételek készíthetők. 20 Azokat a telepeket, ahol fácántenyésztés folyt, fácánosoknak, fácánkerteknek vagy fácános berkeknek nevezték. Ezek tervszerű építmények, amelyeket vizesárokkal, deszka-, sövény- vagy drótkerítéssel vettek körbe. A török hódoltság után újjáépülő Magyarországon az egyházi és világi birtokosok nagy számban létesítettek fácántelepeket. Az egyházi uradalmakban a fácános kertekből kikerülő vadhúst elsősorban elfogyasztották, így tehát azok élelmezési szerepe volt a döntő. A világi birtokosoknál is szerepet játszott a vad fogyasztása, mégis fácánkertek létesítésénél az elsődleges cél a vadászat volt. Ezt jól tükrözik a fácánosok alaprajza, azok elrendezése. Vágásokkal, szabályos négyzet vagy sokszög alakú táblákra osztották a területet a párhuzamos és azokat keresztező utak. Ezek az utak 20-30 méteres szélességű irtások, a vadászat könnyítésére létesültek. Egy-egy körbekerített területről a hajtók a kívánt nyílt irtás felé terelték az állatokat (fácánokat, fürjeket, nyulakat stb.) a vadászat során. Olykor módunk van a fácánnevelés részleteibe betekinteni. Az egri püspökség fácános jágereinek 1747-1754 közt készült utasítása szerint egyik fő feladatuk volt a madarak szokott időben történő etetése. Tavasszal a fácánházban tartott madarak kibocsátásakor, 4 egymást követő héten, hetente 100 fácánra szá„ ...elhatároztuk, hogy mostantól fogva jövőre az ország jobbágyai és parasztjai közül senki se merjen bármi módon vagy bármi mesterséggel szarvasokra, őzekre, nyulakra és vadkanra vadászni, valamint fácánokra és császármadarakra madarászni." - Magyar Törvénytár I. 1899. 682. OLÁH M., 1985. 23. A fácánból készült ételek egyikének, a szegfüves lével készült fácán receptje, egy XVI. század végi szakácskönyv szerint a következő: „Bort forralj meg, ha vér vagyon, tölts hozzá, ha penig nincsen, diót törj meg és tölts ecetöt reá, kenyérszeletöt, és szűrd meg, aztán hogy megszűröd, vess mézet, borsot, fahéjat, tengeri szőlőt, hagymát vágj bele és főzd szépön. A vadhússal szintén ily módon cseleködjél mindenképpen, hanem hogy csak a mondottat vessed ebbe és benne jőzzed, mert ennek ez az ő tisztösségé\ - RADVÁNSZKY B., 1879. III. 741. - A tengeri szőlő kifejezés a tengeri vagy törökbúza = kukorica jelentésének az analógiája alapján fejthető meg. Elképzelhető, hogy a török szőlő s a tengeri szőlő elnevezés ugyanazt a gyümölcsöt jelenti. Ha ez igaz, akkor viszont a tengeri szőlő a ribizlivel azonos. A tengeri szőlő ugyanis a ribizli egyik régebbi magyar neve volt, a borfüge és a veres szőlő elnevezések mellett. - TESZ, 1976. III. 412. 85
