Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
Karabélyos Imre Karabélyos Imrét a Budapesti Katonai Bíróság a 050/1959. sz. büntetőperben halálra ítélte, ezt másodfokon jóváhagyták, majd kivégezték. Karabélyos Imre a gimnáziumi érettségi után elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1944. november közepéig a csendőrségnél szolgált - többek között nyomozóként -, majd a nyilas kormány által létrehozott Nemzeti Számonkérés Szervezetéhez került, s ő lett a Nyomozó osztály parancsnoka. 1944. december 24-én - Budapest teljes körülzárásától tartva - a szervezet kettévált. Egyik részével Orendy Norbert nyugatra távozott, az itthon maradt részleg pedig Karabélyos Imre vezetésével beolvadt a Budapestet védő I. hadtestbe, ahol Karabélyos a hadtest vezető csendőr tisztje, tábori rendészeti előadója lett. Tartózkodási helye a Budai Várban volt. Személyesen vagy közvetve (irányítóként) részt vett több budapesti nyilas razzia lebonyolításában. Nem sokkal Budapest felszabadítása előtt Karabélyos Imre is tagja volt annak a katonatiszt csoportnak, amely a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány elnökének, Dalnoki Miklós Bélának hamisított aláírásával egy levelet juttatott el Hindy Ivánhoz (I. hadtest parancsnoka), amelyben az állt, hogy hagyják abba az esztelen vérontást, adják meg magukat. Ennek köszönhette, hogy - a Nemzeti Számonkérés Szervezete harmadik embereként - nem indult ellene népbírósági eljárás. Sőt, 1946. október 28-i keltezéssel Nagy Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy a nemzeti ellenállási mozgalomban és a fasizmus elleni harcban önfeláldozó magatartást tanúsított. A háború után a honvédségnél kezdett el dolgozni, de onnan múltja miatt elbocsátották. Mivel nem adta le szolgálati fegyverét, 1948-ban fegyverrejtegetés miatt 10 év börtönbüntetésre ítélték, azonban annak végrehajtását - ellenállási érdemeire való tekintettel - másfél év után felfüggesztették. A biztosítási szakmában helyezkedett el, letartóztatásakor az Állami Biztosító Balassagyarmati Fiókjának volt a vezetője. Az 1956-os forradalom eseményeiben nem vett részt. Karabélyos Imre védekezésében természetesen ellenállási érdemeire hivatkozott. A védelem is ezzel érvelt, amelyet a tanács elnöke nem szocialista jogszemléletünek, tényferdítőnek minősített. A tanács elnöke Karabélyosnak a háború végén tanúsított magatartását sommásan úgy foglalta össze, hogy az egy bőrét mindenáron menteni akaró, ügyeskedő embernek volt a manipulatív cselekedete. Véleménye szerint Karabélyos Imre egy, „a fasiszta rendszert maradéktalanul kiszolgáló volt csendőr tiszt, aki a nyilas nyomozati csúcsszerv vezetőjeként hatványozott mértékben részt vett hazafiak tömegének megsemmisítésében, megsemmisíttetésében, megkínzásában és bántalmazásában"? 9 Ezért helytálló cselekményének háborús bűntettnek való minősítése, amely olyan mértékű, hogy vele szemben csak a legsúlyosabb büntetés kiszabása lehet egyenértékű. HL BKB 050/1959. sz büntetőperének ítélete. 74
