Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

Kristóf László és Palotás Ferenc Kristóf Lászlót a Budapesti Katonai Bíróság a 065/1959. sz. büntetőperben halálra ítélte, ezt másodfokon jóváhagyták, majd kivégezték. Vádlott társát, Palotás Ferencet első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelyet másodfokon halálos ítéletre súlyosbítottak. Kristóf László szegényparaszti családból származott, 6 elemit végzett, majd önként jelentkezett a csendőrséghez. Itt különböző tanfolyamok elvégzése után előbb őrsparancsnok, majd nyomozó lett és Budapestre, a csendőrség központi nyomozó-parancsnokságára került polgári ruhás csendőrnyomozónak. Kezdetben főleg felderítői, ügynöki munkákat végzett, majd 1944-től több csillaghegyi nyomozás aktív közreműködője volt. Részt vett Ságvári Endre elfogásában, amely az azt követő lövöldözés miatt Ságvári halálához vezetett. 1944 őszén bekerült egy kórházba, ahonnan rövid idő múlva átszállították egy másikba. Közben azt a kórházat, ahol először tartózkodott, s ahol nyilván volt tartva, bombatalálat érte és megsemmisült. Az ott tartózkodókat halottá nyilvánították. Nem sokkal ezután Kristóf László nyugatra szökött. Amikor a háború után visszatért Magyarországra, a hatóságok már halottként kezelték. Kristóf azokkal a hamis papírokkal kezdett új életet, amelyeket annak idején a munkásmozgalomba való beépülés céljából kapott a csendőrségtől. Az ország keleti részébe települt, alkalmi munkákból élt, illetve az 50-es években bérelt földön rizst termelt. A közéletben nem tevékenykedett, kifogás vele szemben nem merült fel. 1958-ban hálózati munkával bukkantak a nyomára. Letartóztatása azonban nem ment simán, mert az érte küldött rendőrtől megszökött. Csak a karhatalom riadóztatásával sikerült úgy elfogni, hogy a lábán megsebesítették. Palotás Ferenc szegényparaszti családból származott, 4 polgárit és 1 év kereskedelmi iskolát végzett, majd a csendőrséghez került. Előbb fegyveres csendőri szolgálatot látott el, majd 1940-től nyomozóként a baloldali alcsoportnál dolgozott. Ebben a beosztásban természetszerűleg több kommunistaellenes nyílt nyomozásban vett részt. A háború után 1949-ig alkalmi munkákból élt, majd a népbíróság elé állították, s első fokon háborús bűntett miatt halálra ítélték. Másodfokon az ítéletet - mivel az egyik fő vádpontot, a Ságvári Endre elfogásában való közreműködést, nem találták kellőképp bizonyítottnak - életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették. Büntetését a forradalom idején megszakította, majd - a felhívásra önként jelentkezve - visszavonult a büntetés-végrehajtó intézetbe. Az 1959-es eljárás - perújítás folytán - cselekedeteinek újbóli elbírálását tűzte ki célul. Kristóf László védekezésében - a legsúlyosabb váddal, Ságvári Endre halálában való közreműködéssel szemben - azt hozta fel, hogy ő nem tudta kit igazoltat, csak a kötelességét teljesítette, s a lövöldözésben nem vett részt, hiszen nem volt akkor fegyvere. Palotás Ferenc ebben az eljárásban már nem tagadta, 75