Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

Perek, ül. elítéltek Cselekmények Varga István B. csillaghegyi nyomozások Bánki Béla csillaghegyi nyomozások Szabó Géza csillaghegyi nyomozások Spányi Antal csillaghegyi nyomozások Molnár Kálmán csillaghegyi nyomozások Merényi József csillaghegyi nyomozások Mucsi Sándor csillaghegyi nyomozások Baranyai József csillaghegyi nyomozások Imre László csillaghegyi nyomozások Hegedűs János csillaghegyi nyomozások 3. Néhány elítéltről részletesen Mind a büntetőeljárás alaposabb megismerése, mind az egyéni sorsok megdöbbentő fordulatainak feltárása érdekében az alábbiakban néhány elítélttel részletesen foglalkozom. Horváth Sándor Horváth Sándort a Budapesti Katonai Bíróság a 0042/1959. sz. büntetőperben halálra ítélte, ezt másodfokon jóváhagyták, majd kivégezték. Horváth Sándor középparaszti családból származott. A polgári iskola elvégzése után a csendőrséghez került, ahol az előírt tanfolyamok elvégzése után előbb különböző őrsökön teljesített szolgálatot, majd 1938-ban csendőrnyomozói állományba került. Innen a központi nyomozó csoporthoz helyezték, ahol kezdettől fogva a baloldali alcsoportban foglalkoztatták. Szolgálati ideje alatt több kommunistaellenes nyomozásban vett részt, majd 1944 végén a Nemzeti Számonkérés Szervezetéhez került. A szovjet hadsereg közeledte miatt a szervezettel együtt nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba esett. 1945. december 23-án innen hazakerült, majd rá két hónapra letartóztatták és internálták. Az internálótáborból kb. egy év múlva - az igazoló eljárás lefolytatása elől - megszökött, s hazament szüleihez Hencidára. Itt több mint tíz évig bujkált, csak éjszaka hagyta el a házat. Ott tartózkodásáról a szűk családon kívül (szülei, felesége, gyermeke és a sógora) senki nem tudott. 1956 szeptemberében egy áprilisi kegyelmi rendeletre hivatkozva jelentkezett a debreceni Államvédelmi Hatóságnál, ahol 11 oldalas önvallomást tett. Innen azzal engedték haza, hogy elkövetett cselekményeire kegyelmet kapott. Az 1956-os forradalmi eseményekben nem vett részt. Az 1959-es büntetőeljárást „emberek törvénytelen megkínzása, illetve kivégzése által elkövetett (háborús) bűntett" vádjával indították el és emiatt is 72