Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
együtt döntöttek. Kutatásaim során arra is találtam nyomot, hogy a vádiratot a politikai nyomozók készítették el, majd azt teljesen változatlan formában aláírta a kijelölt ügyész. Megjegyzendő továbbá, hogy a büntetőeljárások minden egyes további mozzanatáról - első- és másodfokú bírósági eljárás, a büntetések végrehajtása - a politikai nyomozó szerv érintett osztálya jelentést kapott, illetve felfelé" összegző jelentést készített. 1959. január 21-22-én végül is „csak" 69 volt csendőrnyomozó és politikai detektív letartóztatására került sor. A letartóztatások során házkutatást is végrehajtottak, de nem sok sikerrel. Fegyvert és komolyabb bűnjelet nem találtak. Az őrizetbe vett személyek ügyeinek kiderítésére külön vizsgálati csoportot hoztak létre, amelybe olyan rendőröket osztottak be, akik maguk is részt vettek a munkásmozgalomban és személyes tapasztalataik voltak a csendőrnyomozók, politikai detektívek tevékenységéről, munkamódszereiről. Az üggyel 40-50 fő foglalkozott rendszeresen, akik közül mintegy tíz főt vidékről rendeltek föl. A volt csendőr nyomozók, politikai detektívek ügyeinek vizsgálata és a kihallgatásaikra való felkészülés - saját bevallásuk szerint is - komoly feladat elé állította a BM alkalmazottait. Figyelembe kellett venni ugyanis az alábbi sajátosságokat: a) a konspiratív munkában jártas hivatásos nyomozókkal volt dolguk; b) 15-20 évvel ezelőtti bűncselekményeket kellett vizsgálniuk; c) a rendelkezésükre álló bizonyítékok igen hiányosak voltak; d) különböző jogi problémákat kellett tisztázniuk (pl. az elévülés, a bűnrészesség, a perújítás stb.); e) külföldön elkövetett bűncselekmények dokumentálásának a problémája. Az ügyben lefolytatott bizonyítási eljárás rendkívül alapos volt. A dokumentumok beszerzése érdekében mintegy 30 szerződéses alkalmazott kutatott többek között: a Hadtörténelmi Levéltárban, a Széchényi Könyvtárban, a Magyar Országos Levéltárban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a bíróságok, ügyészségek irattáraiban, a BM 11/11. osztályán, a Párttörténeti Intézetben, a Partizánszövetségnél. Érdekes egybeesés, hogy pont ebben az időben (1958 nyarán) adta vissza a Szovjetunió azokat a II. világháború idején Németországba, majd onnan hadizsákmányként a Szovjetunióba került iratokat, amelyek túlnyomórészt az 1919-1945-ös időszakra vonatkoztak. Ezekben főleg Horthy és a kabinetiroda irattáráról, illetve nyilas iratokról volt szó. 28 27 TH 0-11202. Megjegyzendő, hogy végül is csupán két per került Tutschekhez. A büntetőügyek zömével a Budapesti Katonai Bíróság foglalkozott. 28 Az üggyel a Politikai Bizottság 1958. augusztus 12-i ülésén is foglalkozott. Az iratok átadását azért tartották igen nagy jelentőségűnek, mert a Magyar Országos Levéltár ez időszakra vonatkozó iratai 1956-ban nagyrészt megsemmisültek, s így a Horthyrendszer dokumentumokkal történő leleplezése igen nehezen haladt előre. 64