Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

együtt döntöttek. Kutatásaim során arra is találtam nyomot, hogy a vádiratot a politikai nyomozók készítették el, majd azt teljesen változatlan formában aláírta a kijelölt ügyész. Megjegyzendő továbbá, hogy a büntetőeljárások minden egyes további mozzanatáról - első- és másodfokú bírósági eljárás, a büntetések végre­hajtása - a politikai nyomozó szerv érintett osztálya jelentést kapott, illetve felfelé" összegző jelentést készített. 1959. január 21-22-én végül is „csak" 69 volt csendőrnyomozó és politi­kai detektív letartóztatására került sor. A letartóztatások során házkutatást is végrehajtottak, de nem sok sikerrel. Fegyvert és komolyabb bűnjelet nem talál­tak. Az őrizetbe vett személyek ügyeinek kiderítésére külön vizsgálati csopor­tot hoztak létre, amelybe olyan rendőröket osztottak be, akik maguk is részt vettek a munkásmozgalomban és személyes tapasztalataik voltak a csendőr­nyomozók, politikai detektívek tevékenységéről, munkamódszereiről. Az üggyel 40-50 fő foglalkozott rendszeresen, akik közül mintegy tíz főt vidékről rendeltek föl. A volt csendőr nyomozók, politikai detektívek ügyeinek vizsgálata és a kihallgatásaikra való felkészülés - saját bevallásuk szerint is - komoly feladat elé állította a BM alkalmazottait. Figyelembe kellett venni ugyanis az alábbi sajátosságokat: a) a konspiratív munkában jártas hivatásos nyomozókkal volt dolguk; b) 15-20 évvel ezelőtti bűncselekményeket kellett vizsgálniuk; c) a ren­delkezésükre álló bizonyítékok igen hiányosak voltak; d) különböző jogi prob­lémákat kellett tisztázniuk (pl. az elévülés, a bűnrészesség, a perújítás stb.); e) külföldön elkövetett bűncselekmények dokumentálásának a problémája. Az ügyben lefolytatott bizonyítási eljárás rendkívül alapos volt. A doku­mentumok beszerzése érdekében mintegy 30 szerződéses alkalmazott kutatott többek között: a Hadtörténelmi Levéltárban, a Széchényi Könyvtárban, a Ma­gyar Országos Levéltárban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a bíróságok, ügyészségek irattáraiban, a BM 11/11. osztályán, a Párttörténeti Intézetben, a Partizánszövetségnél. Érdekes egybeesés, hogy pont ebben az időben (1958 nyarán) adta vissza a Szovjetunió azokat a II. világháború idején Németor­szágba, majd onnan hadizsákmányként a Szovjetunióba került iratokat, amelyek túlnyomórészt az 1919-1945-ös időszakra vonatkoztak. Ezekben főleg Horthy és a kabinetiroda irattáráról, illetve nyilas iratokról volt szó. 28 27 TH 0-11202. Megjegyzendő, hogy végül is csupán két per került Tutschekhez. A büntetőügyek zömével a Budapesti Katonai Bíróság foglalkozott. 28 Az üggyel a Politikai Bizottság 1958. augusztus 12-i ülésén is foglalkozott. Az iratok átadását azért tartották igen nagy jelentőségűnek, mert a Magyar Országos Levéltár ez időszakra vonatkozó iratai 1956-ban nagyrészt megsemmisültek, s így a Horthy­rendszer dokumentumokkal történő leleplezése igen nehezen haladt előre. 64

Next

/
Thumbnails
Contents