Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

Á. VARGA László: Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe) • 437

telelek eladásából befolyt összeget is felhasználta a bashalmi birtok bérléséhez, modernizálásához.

30 A bashalmi birtok bérlésének körülményeit egyébként Pálffy János részletesen, de elég szubjektíven tárgyalja. Véleménye szerint Kállay Ödön, mint a Madarászok uszályvivője megnyerte Komárom vára 30.000 fős létszámára a felszerelések három évre történő szállítását, amelyet bár csapnivalóan teljesített, ennek ellenére Kállay Ödön ebből busásan meggazdagodott. Állítása szerint az 50-es évek elején "elvonultan él[t] Nyíregyháza környékén egy erdőpusztán [Bashalmon], s nem láttatja gazdaságát. De én abban a gyanúban vagyok, hogy Kállay Ödön a Grqfl testvérekkel áll titkon társaságban, kik Kállay Gusztávtól 1851-ben bérbe vévén az eszlári pusztát, mintegy 5.000 holdat, eztet ők, kik magok szegény emberek, oly nagyszerüleg szerelték föl egy év alatt mindenféle gazdasági épületekkel, nagy úri lakházzal, marhák-, gépek- és gőzmalommal, hogy ezen fölszerelés több százezerbe került. Én azt hiszem, hogy Kállay Ödön pénzén." Pálffy állítását Kállay Ödönnel kapcsolatban nem áll módunkban cáfolni, azonban az eddig előkerült források alapján a Graefl testvérekkel kapcsolatos azon megállapítását, hogy „szegények" lettek volna, nem osztjuk. Fentebb ugyanis bizonyítottuk: Graefl József 1850 végén már a Szolnok megyei Kengyel pusztán gazdálkodott, illetve éppen 1852 elején jutott egy tekintélyesebb összeghez a pesti telek eladásából - a mérnök testvére Károly és az általa megtakarított esetleges pénzről nem is beszélve -, már bérbe lehetett venni a bashalmi pusztát és el lehetett kezdeni annak modernizálását.

31 A Graefl testvéreknek a bashalmi birtok 1850-es 60-as évekbeli együttes bérlésére a Pálffy által említett adatokon túl az is bizonyítékul szolgálhat, hogy Károly legidősebb fia Jenő 1853-ban, legfiatalabb leánya Sarolta pedig 1857-ben Bashalmán született.

32 A közösködés megszűnésének időpontját a 60-as évek végére datálhatjuk, ugyanis Károly 1869-ben szerezte meg a Heves és KülsőSzolnok megyei Poroszlón gróf Pejachevich Lászlótól a volt báró Orczy-féle birtokot. Ennek nagysága 1893-ban 5.785 kh-at tett ki, sőt 1895-ben még az egri főkáptalan 1.790 kh-nyi birtokát is bérelte, s ezzel Heves vármegye egyik legjelentősebb nagybirtokos családjainak sorába emelkedett. Károly és Jenő fia 1895-ben a tulajdonukban lévő és a bérelt birtokon 75 cselédet foglalkoztatott, akiknek munkáját többek között 2 lokomobil, 2 cséplőszekrény, 10 vetőgép, 84 eke, 15 borona, 13 henger és 49 igás szekér segítette. A jól menő gazdaság BFL IV-1223/a Pest város törvényszéki jkv-ei 167. k. - 1846. szeptember 11-i végzés; uo. IV-1215/d Pest város telekátírási jkv-ei 1849-1852. 1248-1249. sz. PÁLFFY J., 1939. 52.; BFL IV-1215/d Pest város telekátírási jkv-ei 1849-1852. 1248-1249. sz. KEMPELEN B., 1912. 363.; BOROVSZKY S., 1909. 664. 444