Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

Á. VARGA László: Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe) • 437

elismeréseként és a kitűnően alakuló családi kapcsolatok eredményeként Károly 1896-ban nemességet is szerzett.

33 Ugyancsak feltételezésekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni, amikor a Graefl József által a Zemplén vármegyei Mádon és Megyaszón szerzett birtokok után nyomozunk.

34 Csak annyit tudunk biztosan, hogy Megyaszón 1872-ben egy díszes kastélyt építtetett, amelyben 1881-ben a környéken tartott hadgyakorlat alkalmával Rudolf trónörökös, továbbá Albrecht, Rainer, Vilmos, Jenő és Frigyes főhercegek is megszálltak.

35 A gazdálkodás mellett a megyei gazdasági életének irányításában, szervezésében is aktív szerepet vállalt. Többek között 1860-ban tevékeny kezdeményezője volt a Szabolcs Vármegyei Gazdasági Egyesület létrejöttének.

36 Az 1848/49-es fővárosi és országos szerepvállalását követően és a Szabolcs megyei (gazdaság)politikába való belekóstolást követően karrierje igazi csúcsát minden bizonnyal 1881-ben érte el Graefl József. Ekkor ugyanis is a kormány felszólítására és több Szabolcs vármegyei birtokos társa unszolására elvállalta a törvényhatóság első emberének tisztét, s a vármegye főispánja lett.

37 Főispánsága a tiszaeszlári vérvádas esetet,

38 és a főispánságának végét leszámítva csendesen, szinte eseménytelenül telt el. A tiszaeszlári per során fellépő politikai feszültséget korrektül, liberális politikushoz méltó módon oldotta meg.

39 A közrend akkori fenntartása miatt tanúsított korrekt magatartása miatt megkapta a Lipót-rend lovagja kitüntetést, majd 1886-ban Ferenc József a főrendiház élethossziglani tagjává is kinevezte. 1887 őszén adódott az első számottevő konfliktusa a megyével, ugyanis ekkor a vármegyei közgyűlés egyik határozatát megtámadta, majd az 1888-as tavaszi árvíz során, amikor a megye számos települése elpusztult, maga is erősen meghűlt. Mindezeket a tényeket mérlegelve 1888 júniusában lemondott, amelyre azonban a király nem reagált. Ezért az év végén újra elfoglalta hivatalát, de 1889 tavaszán betegsége olyan 3i BOROVSZKY S., 1909. 664.; BAROSS K., 1893. 291.; A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1897. 198.; KEMPELENB., 1912. 363. 34 BAROSS K., 1893. 596. és 868. Az 1281 kh-as megyaszói birtokot állítólag 1851ben az Erdődiektől szerezte meg Graefl József. A mádi 466 kh-nyi ingatlan megvételének azonban sem az idejét, sem pedig a módját nem ismerjük jelenleg. Ezen kívül tiszaladányi határban volt még tulajdonában egy 1.984 kh-nyi birtoktest. 35 BOROVSZKY S., 1905. 83. 36 BOROVSZKY S., 1900. 273. 37 Nyírvidék, 1889. december 29. 4. 38 Mint már említettük, Graefl Tiszaeszláron volt birtokos, ott ahol 1882-ben a zsidók húsvéti ünnepén eltűnt egy 14 éves cselédlány, Solymosi Eszter. Eltűnésével kapcsolatban újította fel tudatosan Ónody Géza, az antiszemitizmus vezérszónokának Istóczy Győzőnek az elvbarátja a középkori vérvádat: az állítólagos vallási okokból elkövetett gyilkosság hamis tanítását. 39 Nyírvidék, 1886. december 29.4.; SzSzBML. V. B. 186. K. 7.551/1883 szám. 445