Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
Á. VARGA László: Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe) • 437
elhatározásában valószínűleg meghatározó szerepet játszott az 1861 őszére tervezett házassága báró Győrffy Rozálival, illetve az is, hogy erre az időre már javában jövedelmezett az az 5000 magyar holdnyi (3750 kh) Tiszaeszlárbashalmi bírtok, amelyet 1851-től Károly testvérével közösen béreltek, s amelyet feltételezhetően később sem vásároltak meg. 28 Sajnos arról nem rendelkezünk adatokkal, hogy a Graefl József a szüleitől milyen nagyságú vagyont örökölt. Csak arról van egyértelmű bizonyítékunk, hogy 1836-ban a Graefl-örökösök perben álltak az atyai juss miatt. 29 Eddigi ismereteink szerint Pesten 1846-ban lett ingatlantulajdonos Graefl. Ekkor vette meg ugyanis nyilvános árverésen az 1783 óta Lachner Alajos és Anna tulajdonát képező, és a Terézvárosban, a Gyár utca 928. szám alatt található 809,5 négyszögöles házhelyet, valamint az ugyanott a 929. számú házat 8150 pengőforintért. (Érdekes és külön kutatás tárgya lehet, hogy az árverésen megszerzett ingatlan tulajdonosai - a Lachner testvérek - rokoni kapcsolatban voltak-e az új tulajdonossal: Graefl József édesanyját ugyanis szintén Lachner (Lakner) Annának nevezték.) Minden valószínűség szerint ez a Gyár utcai ház lett a későbbiekben Graefl állandó pesti lakása. Csupán csak a házhelyet adta el 1852. februárjában 5000 pengőforintért Linczényi Lajosnak. - Vélhetően ezen (Fővárosi Lapok, 1890. január 15. 95-96. SZOMJAS József: Graefl József múltjából.) Amit a Tiszaeszlár-bashalmi birtok tulajdonjogával kapcsolatban jelenleg tudunk: a bashalmi birtok Graefl József 1889-es halálát követően az általa az 1860-as években épített kastéllyal és az 1850-es évek óta fokozatosan fejlesztett mintagazdasággal együtt 1900-ra már gr. Pongrácz Jenő tulajdonában volt. - BOROVSZKY S., 1900. 70. - 1893-ban, vagyis négy évvel Graefl József halálát követően viszont Tiszaeszláron még nem Pongrácz gróf, hanem gr. Dessewffy Miklós a település legnagyobb - összességében 3770 kh-as birtok - tulajdonosa. Nos, ez a birtok szinte pontosan azonos nagyságú a Pálffy szerint is a Graefl testvérek által 1851-től bérelt birtoktesttel. - BAROSS K., 1893. 596. - 1895-ben viszont gr. Dessewffy Miklós már csak 951 kh-on gazdálkodott a faluban, míg gr. Pongrácz Jenő Feldheim Manóval és társaival egy 3095 kh-as birtok osztott tulajdonosa, amelyen azonban Pongrácz gróf teljes egészében maga gazdálkodik. Tehát nagy a valószínűsége, hogy a volt Graefl-féle bérelt gazdaság először a Dessewffy grófok kezére került vissza, esetleg öröklés jogcímén, s csak ezt követően lett a Pongrácz grófé és társaié. - A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1897. 374-375. - Mivel 1893-ban a Graefl József örököseinek tulajdonában lévő 1984 kh-as birtokot nem Tiszaeszláron, hanem Tiszaladányban regisztrálták, s amely birtok egyedüli tulajdonosaként 1895-ben Deréky Gyulánét született báró Győrffy Rozáliát, Graefl volt feleségét tüntették fel, valószínűsíthetjük, hogy a tiszaeszlári birtokot valóban csak bérelte Graefl József és Károly. A tiszaladányi birtokot pedig azt követően szerezhette meg József tulajdonul, miután Tiszaeszláron testvérével 1869 körül megszüntette a bérlőközösséget. - BAROSS K., 1893. 596. JNSzML Szolnok város 1836. évi tanácsülési jkv-ei 798. 1836. október 15-ei ülés. 443
