Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CS. SCHWALM Edit: Szürszabók és szűcsök Egerben • 373

Reguly Antal 1857-ben érdekes módon a palóc női öltözet darabjai között említi: ,JCanko: szűrposztóbul csípeig érő, mint a ködmön. Ujjal. Essös időben. Egy vörös posztóbul keskeny szegéllyel."™ Palóc vidéken (Heves, Gömör és Nógrád megye) csuhának hívták a szűrt.

31 Reguly Antal a palóc férfiviseletnél írja: „Csuha egy fehér szőr köpönyeg (szűr posztóbul) térden keveset alul érő, bevarrott rövid ujakkal, melyben holmiját hordja. ...csuha nélkül ünnepen nem jár, illetlennek tartja e nélkül templomba, törvény elejbe vagy úrhoz menni.''''

32 A szürdolmány a szűrnél kisebb kabátféle, de pontos szabása a leírásokból nem derül ki. A néprajzi anyagban néha a térdig érő kankóval azonosítják.

33 A szürdolmány, más néven kankó, feleannyi posztóból készült, mint a szűr, ezért olcsóbb volt. (A szürdolmány a mai kiskabát, a szűr a mai nagykabát szerepét tölthette be.)

34 Egy 1730-as gyöngyösi limitációban így szerepel: ,JEgy Szűr Dolman Kankó..."

25 Heves megyei viseletábrázolások között nem találkoztam szürdolmánnyal. Tahy Gáspár 1837-es munkájából kiderül, hogy a megye déli és északi részének viselete eltért egymástól. Míg délen a posztó ruha divatozott, északon még szűrposztó darabokkal találkozunk. „...A' viselet a felső vidék és Palóczok között különöz. Viselnek hosszú szűrt és szűrdolmányt, magas süveget, hosszú szűk lábravalót, bocskort."

36 Az egri viseletről az első, képpel is illusztrált leírás 1846-ból származik, s ezen szépen látszik egy háttal ülő férfin a színes virágozású cifraszűr. „...Megszerezvén a szerető ifjú ...a czifra bundát, ha szegény, czifra sallangos szűrt ... engedelmet nyer nőt venni..."

31 Az 1854-es metszetet kísérő szöveg szerint „...a legénységnél ...a czifra szűr vagy bunda ... leginkább veres színű selyembojtokkal és posztóvirágokkal fölösen van kihányva, s a keleties pompa és bizarság bélyegét viseli magán."

3% A képen lévő férfi vállára úgy van terítve a cifraszűr, hogy a hímzése is jól látszódjék. Ez az egyik legmegbízhatóbb korabeli ábrázolás a cifraszűrről.

39 Az 1858-as leírás is hangsúlyozza, hogy Egerben a cifra szűr „legnagyobb fényűzési cikke a legénységnek\

40 Míg az egriek gazdagon telehímzett szűrt viseltek, addig a palócok az 1860-as években egyszerű fehér szűrt M REGULY A., 1994. 165. 31 GYÖRFFY

I., 1930. 13.; GÁBORJÁN A., 1982a. 129. 32 REGULY A., 1994. 166-167. 33 GÁBORJÁN A., 1982a. 129. 34 KRESZ M., 1956.31-32. 35 FLÓRIÁN M., 1995. 39. - Ez is valószínűsíti, hogy a szűrdolmány azonos lehetett a kankóval. 36 TAHYG, 1837.8. 37 SÁVOLY L., 1846.21. 38 MÁRTONFFY K., 1854. 78. 39 KRESZ M., 1956.61. 40 KRESZ M., 1956.61. 376