Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CS. SCHWALM Edit: Szürszabók és szűcsök Egerben • 373
hordtak. 41 Borovszky Samu szerint a palócok „...Télen fehér szűrrel, melyet csuhának neveznek ... védekeznek a hideg ellen".* 1 Az egri szűrszabók által készített munkákat az utolsó egri szűrszabó, Kuczora Ferenc (1857-1933) fiának visszaemlékezése alapján tudjuk ismertetni. 43 Egerben is működtek malmok, ahol a szürposztót kallották (Eger és Felnémet között, valamint Szarvaskő határában). Az itt előállított mennyiség nem fedezte az egri szűrszabók szükségletét, ezért Gyöngyösről, a felvidéki Klenócról, valamint Brassóból is vásároltak. A különböző minőségű - durvább, finomabb posztóból készült termékek ára eltérő volt. Eger környékén és a Tisza vidékén a vékonyabb, a palócságnál a vastagabb, időt álló anyag volt a kelendő. A fehér színűek mellett fekete szűröket is varrtak, ezeket piros posztóval bélelték. Főleg Bélapátfalván, Mikófalván viselték. A szűröket többféle méretben készítették, és a szabásban is voltak különbségek. Volt ,Jcihajtásos élővel" varrt szűr, ahol a 1012 cm-es kihajtónak külső-belső szélét is kivirágozták. A kétgalléros szűrnél a hátra simuló gallér fölé még egy kisebb, fejre borítható gallér is került. A cifraszűröket posztórátéttel és gyapjúhímzéssel díszítették. A cifraszűr virágkora az 1860-as években volt, ekkor az ország legcifrább szűreit itt készítették: teljesen telehímezték a szűrt, néha még gyöngyöt, apró tükröket is raktak rá. 44 Ez nem volt általános viselet, mert nem tudta mindenki megfizetni. Emellett egyszerűbb cifraszűrt is csináltak. 45 A Bach-korszakban, amikor a szűrdíszítésben is magyar árulást, tüntetést láttak, a szűrszabók a díszítést a városon kívül, a borospincékben végezték. Szintén e korszak terméke az ún. deákszűr, ami a polgári réteg számára készült fekete posztóból, piros béléssel. Ezt még akkor is hordták, amikor a magyaros viselet már alábbhagyott az 1867-es kiegyezés után. A szűrszabóknak csak műhelyük, raktáruk volt, boltjuk nem. Cégérük fából faragott, színesre festett cifraszűr. Itt rendelték a vőlegényszűrt, amit váltórendelésnek is neveztek, mert lakodalomig el kellett készülnie (időre kellett szállítani, mint az esedékes váltó összegét). Fő eladási helyek az országos vásárok voltak. A vásárra az öreg segéd önállóan is eljárhatott, ezért vásáros segédnek is nevezték. Az egri cifraszűr piacát meghatározta néhány távolabbi, jelentős szűrszabó iparral rendelkező város. Egertől nyugatra a gyöngyösi szűrszabók termékei fogytak, a Tiszántúlon Debrecen az egyeduralkodó. Fontosabb vásározó helyek: Ostoros, No vaj, Bélapátfalva, Pétervására, Tiszafüred, Mezőcsát, Tiszapolgár, Egyek. 46 De árulták portékáikat a jelentős szűrszabó iparral rendel41 FRANTZ A., 1868. 233. 42 BOROVSZKY S., 1909. 205. 43 GÁLLASY L.: Az egri szűrszabó iparról. (Beszélgetés Kuczora Ferenc fiával.) DIV. LUK. TA. 60-77. 44 GYÖRFFY I., 1913. 254. 45 GYÖRFFY I., 1930. 167. 46 CSIFFÁRY G., 1985. 70. 377
