Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359

megszűnésekor jóval több falut tartottak számon nemes községként, mint KeletMagyarországon. A szélesebben értelmező közfelfogás azokat a falvakat is kurialistának tekintette, ahol az egytelkesek mellett birtokadomány nélkül kiváltságolt armalisták és jobbágyok is laktak, azonban a nemesség a lakosság bizonyos hányadát alkotva valamilyen szintű szervezett közösségben (communitas) élt.

17 A fenti adatok alapján szembetűnő, hogy Heves a sok nemes megyéje volt. A megye teljes népességére vonatkozó statisztikai adatokkal nem rendelkezünk a XVIII. századból. A II. József korabeli népszámlálás (1785/87) adataiból közölve Szabó László megállapítja, hogy ekkor a palóc centrum falvaiban az összes családok jó egyharmada lehetett nemes. Kiugróan magas a nemesek száma a Heves megyei Egerbocson (177 fő - 46,1%), Mikófalván (184 fő - 56%) és Tarnaleleszen (199 fő - 42,4%).

18 Soós Imre kutatásaiból ismert, hogy Heves megye jobbágy falvainak nagyobb részében nem egy, hanem több földesúr rendelkezett tulajdonjoggal és voltak jobbágyok nélküli kuriális nemesi falvak is.

19 II. József első magyarországi népszámlálásakor Heves és Külső-Szolnok megye 172 településéből 41 faluban több nemesi birtokos osztozott a község határán. Ez az összes község 23,7%-a.

20 Vécs már 1618-ban nemesi falu. 1647-ben és 1675-en is kuriális faluként emlegetik, amelynek lakói nem az állami kapuadót fizetik, hanem az egytelkes nemesek vármegyei adóterhét, a taksát róják le. 1737-től azonban már jobbágyfalu.

21 Gyöngyöshalmaj az 1635., 1647. és az 1675. évi összeírásokban nemes községként szerepelt. 1672-ben telekadótól mentes zsellérek és kuriális kisnemesek lakták. 1725-ben Balog Ádám, Sipos András, Somogyi Péter, Almásy János, a Bozsik és Nagy nevű nemesi családok alkották a kis jobbágyfalu közbirtokosságát.

22 Istenmezeje 1647-ben szerepel nemes helységként, 1675-ben pedig szintén mint nemes község 6 fit taksát fizetett.

23 Egerfarmos az 1647. évi kapuadó-összeírás szerint kuriális település, nincsenek benne kapuadót fizető telkesgazdák. 1675-ben is egytelkes kisnemesek lakják zselléreikkel. 1728-ban alakult át jobbágy faluvá, 1788-ban a földek 10 közbirtokosnak a tulajdonában voltak. 1797-ben a nemesi felkelésre kötelezett KOSA L., 2001. 135. SZABÓ L., 1989. II. 253. SOÓS L, 1975. 45. SZABÓ L., 1989.250. SOÓSL, 1975.509-511. BOROVSZKY S., 1909. 41.; SOÓS I., 1975. 222-223. BOROVSZKY S., 1909. 47. 362