Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359

kisnemesek száma 21 volt, ugyanakkor a telkesgazdák száma mindössze 5. A falu tehát a XVIII. század végén túlnyomóan majorsági-nemesi településsé lett.

24 Egerbocsnak Egercsehi felé eső része már 1665-től kuriális település, a Hevesaranyos felőli, folyón túli káptalani része 1720 körül adóköteles jobbágyfalu. A Baloghok 1691-ben Lipót királytól nemességet, s bocsi birtokaikra új adományt nyertek, és elszaporodván a XVIII-XIX. században ők tették ki a nagyszámú bocsi nemzetség túlnyomó részét. Népes nemzetséget alkottak az 1667-ben megnemesített Melegh családok, meg az 1681-ben nemességet nyert Szecskók is. A három kisnemesi famíliához a XVIII. század végén a Berthóti család csatlakozott. 1797-ben 48 a nemesi felkelésre kötelezett kisnemesek száma. Az ezt követő fél évszázad alatt a kisnemesek az össznépesség 70%-át tették ki. 1851-ben a 139 családfő közül 99 a nemes és 40 paraszt volt.

25 Erdőkövesden a telkesgazdák 1672 táján mentesültek az állami telekadó alól, s így kuriális kisnemesi és zsellérfaluvá lett a település. 1740 körül azonban már jobbágy községként emlegetik.

26 Tarnabod az 1672. évi portaösszeírásban kuriális faluként szerepel, s az volt 1696-ban is.

27 Nagy fügéd 1672-ig újból benépesült, de ekkor már kapuadótól mentesített kuriális településsé válik, vagyis kisnemesek és házas zsellérek lakják. 1732-től az Almásy-Hellebront rokonságé a falu egyik fele, míg a másik része egy-két jobbágy telekből álló kisnemesi birtokrészre darabolódik.

28 Ivádon már a XVII. században erdőközösséget alkottak az Ivádiak, 1718ban pedig a határban lévő szántókat és réteket is közösen bírják az Ivádiak, a Pálffyak és Gáli Márton.

29 Tarnaleleszen a XVIII. században a legfőbb birtokos Kovács nemzetségen kívül számos helyi kisnemesi had (Bálás, Bozó, Márton, Vincze) és több máshol honos família (Almássy, Hellebronth, Okolicsányi, Szentgyörgyi) osztozott a község javain. A Kovács, a Vincze és a Márton család már 1548-ban a faluban élt és hogy a település társadalmának a XVIII. században is döntő tényezői, igazolja, hogy az 1797-ben összeírt 238 nemesi származású férfi között 113 Kovácsot, 52 Vinczét és 11 Mártont találunk. Ők alkották az összes nemes 74%át. Az 1858. évi birtokrendezés során már csak két úrbéri telek létezett 69 hold szántófölddel. A nemesi közbirtokosság 1866-ban még iskolát is épített.

30 SOÓSL, 1975. 171-172. SOÓS I., 1975. 164-165.; HAVASSY P., 1989. 31-33. SOÓS I., 1975. 185. SOÓS L, 1975. 459-460. SOÓS I., 1975. 376-377. CSIZMADIA A., 1979. 14-15. BOROVSZKY S., 1909. 78.; SOÓS I., 1975. 464-465.; HAVASSY P., 1989. 35-37. 363