Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359
számolni tartoztak a közpénzekkel. A közgyűlésekről a XVIII. század végén már országszerte jegyzőkönyveket vezettek. 3 A közbirtokosság felügyelt a megyei ár- és bériimitációk betartására, s megszabta a cselédek, a konvenciós alkalmazottak szerződtetésének idejét és bérét, de meghatározta a legeltetés szabályait, az erdőhasználat rendjét. Közbirtokossági tag csak az lehetett, aki a községben kúriával és fundussál (beltelek) bírt. A XIX. század derekán ezek a telekhez tartozó jogok már adásvétel tárgyát képezték, s ezáltal megnőtt a külső jogosultak száma, amelyek az örökösök közötti folytonos osztozkodás révén elaprózódtak. 4 Az egyes közbirtokosoknak a közös jogokban és kötelezettségekben való részesedése arányszámok, aránykulcsok (hányadok) szerint történt, ami a közössé tett részek mennyiségéhez, értékéhez igazodott. Viszont ahol nem öröklés folytán jött létre a közbirtokosság, ott a „kulcsot" a nemesi udvarhely, tehát a belső telek nagysága szerint határozták meg. 5 A kuriális faluközösségekben a közbirtokosság közigazgatási, rendészeti feladatokat is ellátott, egyben földesúri joghatóságot gyakorolt, és 1848 előtt el sem választható benne a község, a lokális társadalom önkormányzata és a gazdálkodó közbirtokosság tevékenysége. A „nemesi kósség" hatóságának megszüntetését végül 1871-ben rendelte el az országgyűlés, amikor megszületett az egységes polgári helyhatóság. 6 A nemesi közbirtokosságok működésének, szervezeti kereteinek a feltárása az utóbbi évtizedekben megélénkült. A két világháború között Alsó László 7 , majd a XX. század második felében Csiba Lajos, Kiss Ákos, Jablonkay Géza, Degré Alajos, Wellmann Imre, Petercsák Tivadar egy-egy közbirtokosságot bemutató dolgozata mellett 8 Kállay István, Paládi-Kovács Attila és Kosa László foglalta össze a témakör eredményeit. 9 Az utóbbi években Hudi József több tanulmányban tárgyalta a nemesi községek és a közbirtokosságok történeti kérdéseit. 10 3 TÁRKÁNY SZŰCS E., 1981. 516-517.; KÁLLAY L, 1983. 145.; PALÁDIKOVÁCS A., 2000. 143-144. 4 PALÁDI-KOVÁCS A., 2000. 144. 5 TÁRKÁNY SZŰCS E., 1981. 517-518. 6 TÁRKÁNY SZŰCS E., 1981. 517.; KOSA L., 2001. 149.; PALÁDI-KOVÁCS A., 2000. 145-147. 7 ALSÓ L., 1928. 8 CSIBA L., 1958. 311-337.; KISS Á., 1977. 219-232.; DEGRÉ A., 1977. 55-71.; JABLONKAY G., 1968. 180-203.; WELLMANN I., 1981. 61-85.; PETERCSÁK T., 1998. 263-283; 1999a. 311-338.; 1999b. 144-152. 9 KÁLLAY I., 1983. 101-147.; PALÁDI-KOVÁCS A., 2000. 138-172.; KOSA L., 2001. 10 HUDI J., 1991. 56-61, 96-101; 1994-1995. 7-34; 1999. 360
