Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359

PETERCSAK TIVADAR Nemesi közbirtokosságok Heves megyében A feudalizmus idején nemesi közbirtokosságot (compossessoratus) jelentett, amikor nem egy, hanem több földesúr kezén voltak egy település földjei és jobbágysága. Az ilyen közbirtokosság közös tulajdonlást és haszonvételt szolgáló gazdasági szervezet volt, amely a magyar nemesség önálló alkotása. Kezdetlegesebb formái a XVII. században önszerveződéssel alakultak ki, és csak a XVIII. században vált általánossá. Léte az egyre inkább aprózódó nemesi örökségek miatt vált szükségessé. A közbirtokosság magában foglalta mindazokat a javakat, amelyeket nem volt érdemes fölosztani, mert önmagában gazdaságtalan egységek (szántóföld, kaszáló, rét) jöttek volna létre. Hagyományosan közösen használták az erdőket, legelőket, halászóvizeket és a vadászati jogot, továbbá a királyi kisebb haszonvételeket (regálé), mint pl. a kocsmáitatást, a mészárszék tartását vagy a vásártartási jogot. Sajátos módon a nemesi belsőség, az ún. udvarhely (kúria) és tartozékai sohasem váltak a közbirtokosság részévé.

1 A nemesi közbirtokosság tehát a közös vagyon birtokosainak a társulása. Hivatása elsősorban e közös vagyon használatának a szabályozása és ügyintézése volt. A compossessoratus főként a birtokos nemesség szervezete, de tagjai lehettek a jobbágyokkal nem rendelkező, egy teleknyi földdel (32 hold szántó) bíró ún. kuriális nemesek, valamint a részbirtokos főnemesi családok sarjai. A közbirtokosságok többsége egy településen belül helyezkedett el, de több falura kiterjedő közbirtokosságok is működtek.

2 A közbirtokosságra vonatkozóan törvények a XIX. század végéig nem adtak szabályt, szervezeti formájukra, vagyonkezelésükre, képviseletükre a szokásjogilag befolyásolt megállapodások voltak az irányadók. A legtöbb helyen nem is készült valamilyen „alapokmány", hanem az érdekeltek időről időre, öttíz évre meghatároztak bizonyos szabályokat, amelyeket önkéntesen kötelezőként megtartottak. Legfontosabb szerv a közgyűlés volt, amely hatáskörébe az alapvető kérdésekben való döntés tartozott, mint pl. a gazdasági ágak fejlesztése és használata, alkalmazottak felfogadása, a közös haszonvételek bérbeadása. A komposszesszorok az évente legalább egyszer megtartott közgyűlésen választották meg a legtöbb helyen hadnagynak nevezett vezetőjüket, az egyéb tisztségviselőket és az operatív feladatokat végző választmányt. Minden évben el1 TÁRKÁNY SZŰCS E., 1981. 516-519; KÁLLAY I., 1983. 101.; PALÁDIKOVÁCS A., 2000. 143.; KOSA L., 2001. 149.; 2 KOSA L., 2001. 150. 359