Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Hidvég Elpusztult település Sarud határában. 1327-ben még faluvá nem fejlődött vámhely volt a Báberén, terrának, locusnak nevezték.

373 1346-ban földje egy poroszlói határjárás szerint a Bábere folyásának közepétől Ny-ra kezdődik, ekkor tehát már Poroszló határosa.

374 Ez a tény igazolni látszik azt, hogy az itt fekvő Bágya a tatárjárás alatt pusztulhatott el,

375 mert egyébként Hidvég K-i határosának kellett volna lennie. Hidvég, mint jobbparti falu a későbbi Csárdamajor környékén létesült.

376 Abád felől és Poroszlóról is nagyút (Via magná) találkozott itt. A XV. században a környék legnépesebb települése. A törökdúlás alatt pusztult el.

377 Megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy Hidvég a közvetlen szomszédságában egykor létező Bágya pusztulása után abból a szükségszerűségből/törvényszerűségből jött létre, hogy 3 km-ként falunak kellett lennie a Heves megyei, elsősorban annak DK-i felén lévő településsűrűség gyakorlata szerint.

378 A falu határát létezésének időszakában (XIV-XVI. század) kezdetben az Ős-Eger Ny-i ága szelte keresztül, a K-i ága pedjg K-ről határolta. Majd a vízhálózatnak a XV-XVI. században bekövetkezett változása eredményeként a Ny-i ág lefűződött és az eddig is létező K-i Ős-Eger-ág állandósult, de már a Laskó medreként.

379 Egyébként Hidvég továbbra is közvetlenül az árvizekkel elöntött terület É-i határa fölött maradt, a falu területét az állandó elöntés nem érintette. A vidék a magas árterek időszakos árvízi elöntésű réti talajú és kemény fás ligeterdős tájtípusába tartozott. Lótenyésztésre alapozott gazdasága adta az itt lakók megélhetését, jelentős volt a halászat, de volt mezőgazdálkodása is. Bizonyos kézműves tevékenységgel is számolni kell a faluban (halászháló-szövésével, amellyel távolabbi helységeket is elláttak).

381 Az átmenő forgalom szintén biztosított bizonyos megélhetési forrást. Térképes előfordulása: HML T 137, HML U 301, 341, 374., HML Érs. 28., HML 103. AL, 103. Bl., 103. B2., HML L 4., -puszta: HML T 284, 341., HML U 222, 226, HML 103. A 1., -határa: HML U 37, 39, 41, 226, 227, 301, 302, 374, 375, 385., Hidvég tanya: HML 103. A2., 103. B2., Hidvég meyerhoff: I. katonai felvétel XX. 17., II. katonai felvétel XXXVIII. 49., Kis Hidvég, zu Hídvégi p.: III. katonai felvétel 4965/1. Holatelek (Holatatelek) Elpusztult település Erdőkövesd határában. A XIII. század közepén említik források.

382 Kis határán belül a falu a Tárna partján lehetett. Határosaiként Kövesd (Erdőkövesd), Pétervására, Ispán, Váraszó nevezhetők meg. 373 SZABÓ J. Gy., 1974. 45. 374 GYÖRFFY GY., III. 1987. 101. 375 SZABÓ J. Gy., 1974. 50-51. 376 SZABÓ J. Gy., 1974. 42. * 377 SZABÓ J. Gy., 1974. 41-42., 53. 378 Ez a megállapítás nagy részben országosan is állt, természetesen a hegyvidéki és áradmányos területeket kivéve. 379 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 380 Különösen érdekes, hogy a szomszédságban fekvő korábbi Bágyán a régészeti lelelek alapján szintén döntően lótenyésztéssel foglalkoztak. Ld.: a Bágya szócikket. 381 SZABÓ J. Gy., 1974. 60. 382 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 101. 233