Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

A falu területe átmenetet képezett az alacsony árterek ligetes, lápos tájtípusa és a hegységközi zárt medencék erdőirtásos, barna erdőtalajú cseres tölgyes tájtípusa között. Hasznosítás szempontjából a vidék a vadászat térszíne volt.

383 Térképes előfordulása nincs. Iklad Elpusztult település Kápolna és Kál határában. A XIV-XV. században fordul elő írásos forrásokban.

384 Korabeli vízrajzi helyzetéről információ nincs, annyi tény, hogy a Tárna és az Os-Laskó vízrendszere között helyezkedett el. Az Alföld É-i határán lévő falu tájtípusok találkozásánál feküdt. A magas árterek keményfás ligeterdős, valamint az alföldperemi síkságok barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípusában. A terület a földművelés és az állattenyésztés térszíne volt.

385 Térképes előfordulása: Nunc Róka Lyuk ubi Iklat suit: HML Érs. 4., Iklát: HML T 127, 146. Ispán (Spán) Elpusztult település Váraszó és Bükkszenterzsébet határában. A „ Csehpataka " völgyében (ma: Leleszi-patak) feküdt,

386 faluja is ott lehetett. A falu a hegységközi zárt medencék szubkontinentális éghajlatú, barna erdőtalajú, cseres tölgyes, erdőirtásos tájtípusában helyezkedett el. Hasznosítás szempontjából ez a tájtípus a vadászat térszíne volt.

387 Térképes előfordulása: HML U 51, 412, Ispánszél: HML 131 A 1., 131 B 1. Izsépfája Elpusztult település talán Szihalom és Buda között. Feltételezhetően Abony (Füzesabony) és Szihalom határában helyezhető el. írásosan a XIII. században említik.

388 Az Ős-Eger és az Ős-Rima között feküdhetett.

389 A valószínűleg a Bükkalja és az Alföld találkozásánál lévő terület a mocsári erdős, pangóvizes, ligetes, lápos alacsony árterek tájtípusában helyezkedett el. E tájtípust halászattal és állattenyésztéssel hasznosították.

390 Térképes előfordulása nincs. Jánosd Elpusztult település Kál határában, s Petri kapcsán emiítik 1314-ben és 1446-ban.

391 Az Ó-Tarna (Holt/Kis-Tarna) mellékén, feltételezhetően Donaházával átellenben feküdt. Ha így volt a Csőrsz-árok mindkét falu határát képezte. Az alacsony árterek gyakori vízborítású, mocsári erdős, és az alföldperemi síkságok, barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípusába helyezhető el a falu. Az itt élők fő foglalkozása az állattenyésztés és a halászat volt.

392 Térképes előfordulása nincs. 383 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. 384 KOVÁCS B., 1991. 105. 385 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 386 GYÖRFFYGy., 1987. III. 125. 387 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. 388 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 104. 389 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 390 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 391 KOVÁCS B., 1991. 107. 392 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 234