Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

az esetet, ha Kálóz elválasztotta mindkettőtől). Értelemszerűen Rédével (Nagyréde) szintén határos volt. Faluja nagy valószínűséggel a Rédei-Nagy-patak mentén települhetett meg. Molnár József azonosítja Rédével (Nagyréde).

293 Fancsaltelke a Mátraalján a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok, barna erdőtalajú, cseres tölgyesekkel, kiterjedt erdőirtásokkal jellemezhető tájtípusban helyezkedett el. A falu határa létezésének időszakában (XI-XIV. század

294

) már mezőgazdaságilag is hasznosított volt, de leginkább vadászatra volt alkalmas.

295 Térképes előfordulása nincs. Farkasd Elpusztult település Boconád és Heves között. A boconádi határ legdélebbi csücskében van 'fark', 'farka' földrajzi név,

296 de ez a D-i határ nyúlványszerű alakjára utalhat, nem falunkra. Minden esetre ezeknek a földrajzi neveknek a közelében helyezhető el Farkasd is. Határosai Alatka, Boconád, Ányástelek, Besenyő(telek), Jenőtelek (?), Heves, valamint Heves határában legalább még egy ismeretlen falu.

297 Szabó János Győző szerint a Tárna egyik mellékága mentén kell keresnünk. 98 Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója szerint Farkasd K-i határán ismeretlen nevű vízfolyás folyik el.

299 A falu alföldperemi sík vidéken települt meg. Területe a barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípusban volt, mely terület az erdőirtások helyén földművelésre is alkalmas volt, de a megélhetést elsősorban az állattenyésztés biztosította.

300 Térképes előfordulása nincs. Fekecs Poroszló és Borsodivánka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) határába helyezhető. A XIV. században említi forrás.

301 A Nagy-Kóta-halom és a mai Eger-patak által közrezárt területen feküdt, mely terület nagyobb része ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. A Nagy-Kótahalom ötös határhalom volt Fekecs, Lövő, Abak, Gelmecs, Szőke határai itt találkoztak.

302 Határosa volt még Ivánka (Borsodivánka) is.

303 Létének időszakában (XIII

304-XIV. század) Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója értelmében az Ős-Rima Ny-i határa mentén folyt el. A magas árterek réti talajú, keményfás ligeterdős tájtípusában helyezkedett el, mely tájtípus elsősorban állattenyésztésre volt alkalmas, de volt itt földmüvelés is.

305 Térképes előfordulása nincs. 293 MOLNÁR J., 1966. 13-14., 18., 24-25. 294 KOVÁCS B. 1991.74 296 >5 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. Heves megye földrajzi nevei, 1980. III. 51. 297 Az óriási határú Heves területén majdnem biztos, hogy észak felé volt még település. 298 SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kép. 299 MIKÉ K., 1991. 640., 242. 300 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 301 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 93. 302 SZABÓ J. Gy., 1974. 26., 32., 56. 303 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 93. 304 Az esetben, ha Lövei Leustach és fiai elődeik intézkedését megújítva adták át Fekecs területét az egri káptalannak, akkor annak már legalább egy emberöltővel előbb léteznie kellett. - GYÖRFFY Gy., 1987. III. 93. 305 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 226