Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Felfalu Elpusztult település Vécs és kisebb területtel Domoszló határában. A XIV-XVI századok között említik források. A XVII. században már puszta. 306 Határos Balpüspökivel, Domoszlóval, vagy Nyigeddel, Véccsel, Szentgyörggyel (?), vagy Debrővel (Feldebrő 307 ), de Tófaluval nem volt határos. A Gyöngyösről Egerbe vezető úttól É-ra települt. Maga a falu a Tarnóca mellett lehetett. Ha megvizsgáljuk a terület domborzatát kiderül, hogy a mai Felfalu pusztának nevezett rész egy kerek dombon van, 308 200 m-el magasabban a környezeténél. Nem lehet-e inkább fent (magasabban) lévő falura gondolni névadása kapcsán, semmint Felső- és Alsófalu feltételezésére? Nevezték a falut 1689-ben Földfalunak is! 309 A Mátraalja keleti dombos vidékén feküdt, a barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípusban. A terület állattenyésztésre, az erdőirtások helyén földművelésre is alkalmas volt. 310 Térképes előfordulása: HML U 418, Felfalu puszta határa: HML U 417., Felfalu Puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 47., in. katonai felvétel 4864/4. Felpoklosi (Poklos) Felpoklosi neve feltételezés. Maga a település létezett, a megye DK-i részén, Kétpókerétől DNy-ra, Alpoklositól É-ÉNy-ra, a mai Tiszanánától É-ra, a sarudi határ felé. 311 A falu pusztulása a tatárjárás előtt bekövetkezett. 312 Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója értelmében K-i határa mentén folyt el az Ős-Eger Ny-i ága. 313 A magas árterek időszakos árvízi elöntésű, réti talajú és keményfás ligeterdős tájtípusába tartozott. Gazdasági hasznosítás szempontjából elsősorban a halászat és az állattenyésztés jöhetett számításba ezen a vidéken. 314 Térképes előfordulása nincs. Felsőerdőtelek (Felsőtelek) Elpusztult település Erdőtelek határában, a megye középső síkvidéki területén. A XIV. és XVI. század között említik lakott helyként. 315 Kaitól (vagy más ismeretlen falutól) É-on a Csörszárok választotta el és ez választotta el határát valószínűleg Szikszótól is. Ny-on feltételezhetően Jánosd, D-en és K-en Erdőtelek határolta. A török alatt pusztulhatott el, miután a seregek vonulásának útjába esett. A Hevesről Egerbe és a Hevesről Sirok felé vezető nagyút fogta közre. 316 Létezésének időszakában a határában elfolyó az Ős-Hanyi-ér változtatta ugyan a folyásirányát, de inkább Erdőtelek és Tenk területén, így Felsőtelek életlehetőségeit az nem befolyásolhatta. 317 A falu feltehetően a partján települt meg. 306 KOVÁCS B., 1991.76. 307 A mai Aldebrő XVIII. századi alapítású. 308 III. katonai felvétel 4864/4. 309 SOÓS L, 1975. 297. 310 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 311 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 125. 312 SZABÓ J. Gy., 1974. 34. 313 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 314 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 315 KOVÁCS B., 1991.78. 316 GYÖRFFY Gy., 1987. III. Heves vármegye a XIV. század elejéig. Térkép. 317 MIKÉ K., 1991. 640., 242-244. ábra. 227
