Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

vízfolyások feltüntetését lehetővé teszik.

273 Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója szerint a területet komolyabb vízfolyás nem érintette.

274 Kivéve azt az esetet, ha Endre határa keleten kinyúlt volna az Ős-Laskóig, azonban mi erre a területre Polgárt helyeztük el. A magas árterek réti talajú, keményfás ligeterdős (szil-kőris-tölgy) tájtípusban települt meg a falu. Hasznosítás szempontjából az itteni magas talajvíz miatt magas füvű, nedves rétek a pásztorkodó állattenyésztésnek kedveztek.

275 Térképes előfordulása nincs. Endréd Elpusztult település Mezőtárkány és Abony (Füzesabony) határában. Szabó János Győző Abony (Füzesabony) és Kisbuda közé helyezi.

276 Az 1261-es oklevél említi, majd az 1279-es oklevélben a szemerei határjárás kapcsán írják le elhelyezkedését.

277 É-on Cinegéddel, K-en Szemerével (Mezőszemere),

278 D-en Tárkánnyal (Mezőtárkány), Ny-on Budával határos. 1698ból arra van adat, hogy Kisbuda és Abony (Füzesabony) között fekszik Kisendréd és Nagyendréd?

19 Bár késői adat, de ez megengedi azt a feltételezést, hogy benyúlt Endréd határa a mai Füzesabony területére is, elfoglalva valószínűleg a Makjánbudámk nevezett részt. Ami jelentheti azt, hogy Buda és Endréd határai elég képlékenyek voltak, oka az azonos (egyházi) tulajdonlás lehetett, mely esetben a káptalan és a püspökség birtokai összefonódhattak, illetve átadhatták egymásnak területeiket. De voltak Endréd bizonyos részének világi tulajdonosai is.

280 A XIII-XIV. században az Ős-Eger a K-i határát mosta. A faluhely ennek, vagy egy mellékvíz partján képzelhető el. A XV-XVI. századra bekövetkező vízrajzi változások az itteni vízhálózatot nem érintették, így a falu életfeltételeit sem.

281 Vízrajzi változás a XVI. század után következett be ezen a vidéken, minekutána a területtől az Eger-patak eltávolodott K-felé, ami alaposan meggyérítette a vidék vízhálózatát. A falu határa az alacsony árterek mocsári erdős, pangóvizes tájtípusban volt. Elsősorban halászatra és állattartásra volt alkalmas a terület.

282 Térképes előfordulása nincs. Eny Elpusztult település az eddigi ismeretek szerint Pély, Tarnaszentmiklós között. Györffy György szerint azonos Tarnaszentmiklóssal.

283 Tarnaszentmiklós első említése 1424-ből való {Chonkazenttmyklos). Ény 1234-ben fordul elő forrásban.

284 Ezek az előfordulási dátumok akár meg is erősíthetik Györffy György feltételezését.

285 Szentmiklós Csonkaszentmiklósként való első írásos megjelenése viszont arra enged következtetni, hogy Szentmiklós nem teljes területéről van 273 SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kép. 274 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 275 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 866. 276 SZABÓ J. Gy., 1984. 62. 277 KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 23., 51. 278 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 90. 279 280 HML XII-2/d 426. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 90. 281 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 282 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 283 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 90.; BAKRÓ-NAGY M., 1997. 13-14. A XI-XII. században adják a „Szent" elnevezésű települések nevének nagy részét, de ez a folyamat a XIII-XIV. században is tartott. 284 KOVÁCS B., 1991. 69., 192. 285 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 90. 224