Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
a patak völgye kiszélesedik, közvetlen a megyehatár nógrádi oldalán. Pétervásárával határos volt, 265 melyet az 134l-es oklevél bizonyít, ezért Körtvélyes 2. csak Emberesdtől DK-re lehetett. Újfaluval (Nádújfalu, Nógrád megye), Novákkal (Mátranovák, Nógrád megye) szintén határos kellett, hogy legyen. A Heves-Borsodi-dombság területe, melyhez a falu határa tartozott szubkontinentális és szubmediterrán éghajlaton, barna erdőtalajú tájtípusban volt a XIII-XIV. században, mely időszakban a falut írásos források említik. 266 Itt a természetes növényzetet cseres tölgyesek jellemezték, erdőirtásokkal. A terület gazdasági hasznosítása a vadászat volt, az erdőirtásokon mezőgazdasági műveléssel. 267 Térképes előfordulása: Emberesd: HML U 241, 242, 243., Emberesd fő: HML U 241, 242, 243., Emberesd vize, Emberesd patak: HML U 261, HML 72. A 1., 72. B 1., Emberest: II. katonai felvétel: XXXVI. 45., Embrest völgy: III. katonai felvétel 4764/3., Emberesd Pap völgy: HML U 241. Encs Elpusztult település Gyöngyöshalász és Atkár határában. írások szerint a XIII. században 268 említett falu a XVI. századra pusztult el, 269 feltételezhetően a török elleni harcok eredményeként. Határosai Tas, Atkár, Györk (Vámosgyörk, vagy más ismeretlen falu) Halász (Gyöngyöshalász), Kisréde lehettek. A mai vízrajzi állapot szerint a Gyöngyös- és a Rédei-Nagy-patak által közrefogott területen települt meg. A középkorból, a falu létének időszakából azonban nem ismerjük a terület ősvízrajzi képét. Tekintve, hogy a megyének ez a területe mátraaljai dombos vidék, a folyóvizek korlátozás nélküli építő-romboló tevékenysége ütközhetett ugyan akadályba, de nem olyan mértékig, mint hegyvidéken. így Gyöngyös- és a Rédei-Nagy-patak medre nem lehetett azonos a szabályozás előttivel (XIX-XX. század). így csak az valószínű, hogy a falu víz mellett volt, miután a települések döntő többségének telepítési tényezője a középkorban a folyóvíz megléte. A falu határa átmenetet képezett az alacsony árterek mocsári erdős és az alföldperemi síkságok barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípusa között. A terület halászatra, földművelésre és állattenyésztésre is alkalmas volt. 270 Térképes előfordulása: -határa: HML U 123, 124, 125., Enső Puszta: I. katonai felvétel XVII. 18., Encsi puszta, Encsi csárda: II. katonai felvétel XXXVI. 48., III. katonai felvétel 4964/1. Endre Elpusztult település Heves határában. A falut XIII. századi forrás említi. 271 Határosai Bútelek, Csász, Heves, Polgár (?), valamint DK-en Pély 272 , továbbá Ény Szentmiklós (vagy más eddig ismeretlen falu) lehettek. Területének vízhálózatát létezésének időszakában nem ismerjük. Szabó János Győző ezt a területet sem hagyta folyóvíz nélkül. Azokat a forrásokat azonban nem jelöli meg, melyek A 265 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 90. 266 KOVÁCS B., 1991.68. 267 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 867-868. 268 KOVÁCS B., 1991.68. 269 DRASKÓCZYL, 1984. 117. 270 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 271 KOVÁCS B., 1991. 69. 272 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 90. 223
