Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Demjénfölde Elpusztult település Váraszó határában, esetleg átnyúlhatott területe Istenmezeje határába is. A Démjén fődji

256 földrajzi név Váraszó Ny-i határszélén megengedi ezt a feltételezést. Határosai Váraszó, Kövesd (Erdőkövesd), Istenmezeje lehettek. Faluja a Tárna mentére, vagy a Hosszú-völgyi-patak mellé települhetett. Határa a hegységközi zárt medencék erdőirtásos tájtípusában volt. A cseres tölgyesek között legfőképpen a vadászat adta a megélhetést.

257 Térképes előfordulása: Demjén földi: HML 131. B 1. Dob Elpusztult település Tarnaszentmária, kis részben Sirok határában. A falut csak a XV., XVI. századokban említik források, a XVIII. század végétől puszta.

258 A Tárna mentén, jobb parti falu volt. Dombos területe a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlaton, barna erdőtalajú tájtípusban helyezkedett el, kiterjedt erdőirtásokkal. Itt a növényzet tatárjuharos lösztölgyesekkel és mezei juharos tölgyesekkel váltakozott. A terület elsősorban vadászatra volt alkalmas, az erdőirtásokon mezőgazdasági hasznosítással.

259 Térképes előfordulása: Dobi puszta: HML T 89, 133, HML U 350, 351, 352, HML Érs. 22, 34, 38, 39, 40, 43, HML 118. B 1., -határa: HML U 350, 351, 352., II. katonai felvétel XXXVII. 46., Dobi p.: III. katonai felvétel 4864/2. Donaháza Elpusztult település Nagyút, Kompolt, Tarnabod között,

260 valószínűleg a kompolti határban helyezhető el. A XV-XVII. század írásos forrásaiban szerepel.

261 A faluhatár a Csörszárok felett, a Tárna folyásának szögletében lehetett, ahol ma a folyó É-D-i folyásiránya DNy-ira változik. Maga a falu minden bizonnyal a Tárna közelségében volt és egyben a folyó a falu K-i határa is lehetett. Szabó János Győző a patai főesperességről írt tanulmányában a vidéken egészen bő vízrajzi képet vázol fel. Ezek szerint a Tárna két ága venné körbe a donaházai területeket. Határa ilyen értelemben a Csörsz-árkon is túlnyúlhatott. Azonban az ősvízrajzi kép ismerete nélkül következtetéseket levonni az akkori vízhálózatra és a falu konkrét kiterjedésére vonatkozóan nem ajánlatos. Ez a sík vidék a mocsári erdős, pungóvizes tájtípusba tartozott. A vizenyős terület halászatra, valamint állattartásra volt alkalims. • öldművelésre megfelelő területe kevés volt. Térképes előfordulása nincs. Emberesd Elpusztult település Mátraballa és Nádújfalu (Nógrád megye) határában. A Balla-patak felső folyásánál keresendő, melyet ma is Emberesdi-völgynek hívnak.

264 Faluja talán ott volt, ahol 256 257 258 259 260 261 262 263 264 Heves megye földrajzi nevei, 1970.

1. 41., és a térkép. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. KOVÁCS B., 1991.55. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 867-868. SZABÓ J.Gy., 1984.53-54. KOVÁCS B., 1991. 57. SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kén. SOMOGYIS., 1988. Lábra. Magyarország földrajznév-tára II. Nógrád megye. 1980. Térkép. 222