Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

A terület a ligetes, lápos alacsony árterek tájtípusába tartozott, háborítatlan mocsári erdőkkel (fűz-nyár-mocsári tölgy), pangó vizekkel. A növényzet közvetlen kapcsolatban állt az árvizekkel. A megélhetés döntően a halászat adta és az állattartás.

247 Térképes előfordulása: Dél Telek, Déltelek: HML T 117, T 118/29., HML U 301, 303, 305, 306, 374, Déltelek ére: HML U 379, Déltelek lapossá: HML U 374, 375, Déltelki erdő: HML 103. A 1, 103. B 3., Délteleki dűlő: HML U 305. Degréte Elpusztult település Váraszó É-i határában, a megye É-i részén, dombsági területen. A Hosszú-völgyi- és a Nyárjas-patakok völgyére terjedhetett ki határa. A Szalajkaház közelében lehetett

248 faluja. Határosai Lelesz (Tarnalelesz), Szenterzsébet (Bükkszenterzsébet), Váraszó, Zabar (Nógrád megye) és Domaháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) voltak.

249 Szederkénypuszta XV. századi első említése bizonytalanná teszi a Degrétével való határosság lehetőségét, mert Degréte említése XIII-XIV. századi.

250 A hegységközi zárt medencék erdőirtásos, cseres tölgyesekkel jellemezhető tájtípusában települt meg a falu. Ez a terület gazdaságilag leginkább vadászatra volt alkalmas.

251 Térképes előfordulása nincs. Demjén l.

252 Elpusztult település Tarnaőrs határában. Határosai K-ről Örs (Tarnaörs), É-ról Miske, Dről Dózsa (Jászdózsa, Jász-Nagykun-Szolnok megye) lehettek. Demjén 1. a hajóhalmi nemesekkel nyugaton volt szomszédos.

253 Az 1317-es öklevél szerint a Gyöngyös-patak mellett volt Demjén 1. egykori területe,

254 a XIII-XIV. században. A vízrajzi helyzet annyiban tért el a maitól, hogy a mai szabályozott Tarna-meder nagyvonalakban a Gyöngyös-patak medre volt. A Tárna fő ága pedig a Kis/HoltTarna vonalát követte. A két vízfolyás pont Demjén 1. alatt torkollott egymásba. A terület a ligetes, lápos alacsony árterek tájtípusába tartozott, mocsári erdőkkel. A sík, vizenyős vidéken a megélhetést a halászat és az állattartás adta. Az ebben a tájtípusban megtermett nagytömegű nádat építkezésekhez hasznosították.

255 Térképes előfordulása nincs. 247 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865. 248 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 78. 249 Zabar és Domaháza egykor Gömör megyéhez tartozott. 250 KOVÁCS B., 1991. 52. 251 SOMOGYI S„ 1988. 1. ábra., 868. 252 Györffy György a Heves megyei, Demjén elnevezésű falvakat Demjén 1., Demjén 2.-vel jelöli. Demjén 2. a ma is létező falu, Egertől DNy-ra. 253 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 78. Győrffy György Hajóhalom elhelyezhetőségének bizonyítékát látta abban az 1317-es forrásban, mely szerint Demjén 1-től Ny-ra vannak a hajóhalmi nemesek földjei. Az adott terület már kívül esik a mai Heves megye határain. Györffy György Heves megye történeti földrajzát bemutató munkája 1987ben került kiadásra. Szabó János Győző 1974-ben kiadott, a témában meghatározó munkájában Hajóhalmot Hajóuta határában helyezte el, valószínűleg az oklevélnek azon kitétele miatt, hogy az 127l-es országgyűlést Hevesen és Hajóhalmon tartották. A két helyszínt pedig közelinek képzelte el. 254 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 78. 255 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865-866. 221