Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Térképes előfordulása: Cselőháza: HML U 357, HML 119 B 1., -puszta határa: HML U 427., Cselőháza puszta: HML U 427., Cselőháza major: HML 119. A 3., 119 B 1., Cselőházi puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 48. szelvény, Cselőházi p.: III katonai felvétel 4964/2 szelvény. Csókás Elpusztult település Visonta és Karácsond határában. A Mátraalján, dombos vidéken települt. Említése kései, XVI. századi, pusztaként a XIX. században tűnik fel. 239 Miután közvetlen szomszédja Visonta 1685-ben elnéptelenedett. 240 Feltételezhető, hogy Csókás is erre a sorsra jutott. A Bene-patakba. Ugra alatt befolyó ér (erek) eredete környékére helyezhető (Sas-völgy, Trombitás-völgy). Határosai Halász (Gyöngyöshalász), Poklostelek, Visonta (vagy valamelyik falurésze), Halmaj (?), Karácsond lehettek. A dombos vidék szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú, erdőirtásos, barna erdőtalajú, cseres tölgyekkel jellemezhető tájtípusban helyezkedett el. Vadászatra, állattartásra és földmüvelésre is alkalmas volt területe. 241 Térképes előfordulása: Csókás puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 48., Csókás p., Csókás mező: III. katonai felvétel 4864/3. Déd(l)telek (Dés) Az elpusztult település ma Sarud és Tiszanána határában helyezhető el, Heves megye DK-i, sík vidékén. Magát a falut a mai vízrajz alapján a Cserő (Kis-Tisza) jobb partjára helyezhetjük, Sarudtól D-DNy-ra. A XIII. századtól fordul elő forrásokban, a XV. századtól puszta. 242 Területe a Panyita domb, Panyita laposa, Panyita környékére lokalizálható. 243 A domb alatt elfolyó ér neve Dél Telek. A Kis-Tiszábó\ itt kiszakadó fok Panyita fokja. Dédtelek határosai Vécseszeg, Ónána, Alpoklosi, Sarud lehettek. Mai ősvízrajzi ismereteink szerint Dédtelek területe kialakulásának időszakában (X. század 244 ) az Ős-Eger Ny-i ágának és az Ős-Rimának 245 az összefolyásánál volt. 246 A XV-XVI. századra a vízhálózat úgy változott meg ezen a területen, hogy a Nagy-Tisza medre ENy-felé nyomult és elérte Dédtelek K-i és D-i határát. Az Ős-Eger pedig elhagyva Ny-i medrét, Tepély és Bágya között az eddig is meglévő keletibb ágában állandósította folyását és Dédtelek K-i határa fölött ömlött az új Tisza-mederbe. Ezek a változások több évszázad alatt zajlottak le, a X-XI. és a XV-XVI. századok között. Olyan természeti erők működtek a területen, amellyel az akkori ember nem bírt. Tehát, ha volt emberi oka, ha nem Déd elpusztult volna a természeti erők működése hatására is. Faluja elveszítette azt a természetföldrajzi adottságot, mely miatt éppen oda települt, a vizek összefolyásának szögletébe. Persze ez nem zárja ki, hogy emberi tényezők is közreműködtek a falu minden bizonnyal XV. századi pusztulásában. KOVÁCS B., 1991.51. SOÓSL, 1975.514. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. KOVÁCS B., 2001. 52., SZABÓ J. Gy., 1974. 38-39. KOVÁCS B., 2001. 124. E munka szerzője Heves megye helyneveinek vizsgálata c. tanulmányában a falu keletkezési idejét a XI. századra tette. Ma már úgy látjuk, hogy a X. századi keletkezést sem zárhatjuk ki. - B. HUSZÁR É., 2000. 20. Alsó folyását nevezhették Cserönek már akkor is. A témával eddig foglalkozók a mai állapot szerint, a Bábere (a Laskó alsó szakasza) és a Kis-Tisza (Cserő) összefolyásánál helyezték el a falut. 220
