Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Bodótelek és az említett falvak mind az Ős-Eger közelében, de az Ős-Laskó egyik ágának vízvidékén helyezkedtek el a X-XII. és a XV-XVI századok között, meghatározó vízhálózati változásoknak kitéve. Ez a folyamat Bodóteleket csak a változások utolsó szakaszában érinthette miután előbb nem valószínű, hogy létezett. Míg a három Tárkány jóval előbbi keletkezésű lévén (X. század,

173 esetleg Alsótárkány és Középtárkány XIII. századi) végigélte azt. Ennek a folyamatnak eredményeként a környék vízhálózata meggyérült. A Somogyi Sándor-féle tájtípus-rekonstrukció értelmében Bodótelek az alacsony árterű gyakori vízborítású, ligetes, lápos tájtípusban települt meg.

174 Itt sok volt a mocsári erdő (fűz, nyár, mocsári tölgy) és a nád.

175 Állattartásra, halászatra kitűnően alkalmas vidék volt. Térképes előfordulása nincs. Bolya Elpusztult település Tarnalelesz határában.

176 1314-ben Pétervásárát és Bátonyt nevezik meg határosainak,

177 de Ispán (Spán), Szenterzsébet (Bükkszenterzsébet), Kútos, Fedémes, Alsók (majd Pósvár) léteztek ugyanabban a korban, ezért határosnak kellett lennie velük is. Faluja a ma Bolyai-pataknak nevezett víz mellett, mondhatni a falu határának a centrumában volt. Ezen a hegyes, dombos vidéken a Somogyi Sándor-féle tájtípusok közül a szubkontinentális és szubmedirettán éghajlatú dombságok erdőirtásokkal jellemzett típusa volt, barna erdőtalajon cseres tölgyesekkel. Átfedhették a területet még a hegységközi szubkontinentális zárt medencék jellemzői is.

178 Állattartásra, az irtásokon földművelésre is alkalmas volt a falu területe. Térképes előfordulása: HML U 338, 339, Bolya puszta: HML U 50, 104, 342, 343, III. katonai felvétel 4764/c, -határa: HML U 50, 51, 102, 104, 105, 293, 338, 339, HML Érs. 34, Bolya bérc, Bolya lápa bérc: HML U 241., Bolyalápafö: HML T 93., Bollyá P.: II. katonai felvétel XXXVI. 45., Bolya psz.: III. katonai felvétel 4764/4. Boroznok Elpusztult település Szúcs határában. írásosan a XIV-XV. században említett falu

179 a Laskó mentén feküdhetett. A völgybe települt falut a hegyes, dombos vidékek szubkontinentális és szubmedirettán éghajlatú dombságok erdőirtásokkal jellemzett tájtípusa vette körül. Barna erdőtalaj, cseres tölgyesek jellemezték, állattartásra és az irtásokon földművelésre alkalmas területekkel.

180 Az itt lakók minden bizonnyal kézművesipari tevékenységet is folytattak, amit a falu nevének

181 'köszörűkő, fenőkő' etimológiája alapján feltételezhetünk. Térképes előfordulása: Boroznak: HML 28. A L/4., Borzsnak: HML U 80., Alsó/Felső Boro(s)znak: HML U 316,317, 318, 319, 320, 321. 173 B. HUSZÁR É., 2000. 40. 174 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 175 SOMOGYI S., 1988. 865. 176 Van Bolya vár földrajzi név Szentdomonkos határában. - HML U 325, 327, 328. 177 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 74. 178 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 179 KOVÁCS B., 1991.42. 180 SOMOGYIS., 1988. Lábra. 181 KISS L., 1988.

1. 241. 213