Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Botond (Bátony?) 182 Elpusztult település Besenyőtelek határában. A falu a XIII. század végén már létezhetett. Utoljára 1484-ban említi forrás. 183 1574-ben már Botondpuszta néven Besenyőhöz (Besenyőtelek) tartozott. A török alatt pusztult el. 184 Szabó János Győző Laskó, Tepély, Márk közé teszi. 185 IV. László 1278-ban Besenyő (Besenyőtelek) határait megjáratta a Botondnak adandó földek kapcsán. Ennek alapján feltételezzük, hogy Mezőtárkány határába nem nyúlt át a falu területe. Botond az oklevél alapján Besenyőtelek ÉK-i részére helyezhető. 186 Tepélynek nem, viszont Bodóteleknek (?), Márkteleknek (ettől ÉNy-ra volt 187 ), Szőrnek (?) és természetesen Besenyőnek (Besenyőtelek) határosa lehetett. Középtárkánnyal (Terpeszeg) a Veremhát környékén volt határos. 188 A falu területét mintegy két és fél évszázados léte alatt nagy vízrajzi változások nem érintették. Feltételezett területe az ős-Laskó és az Ős-Eger vízvidéke között helyezkedett el. A vidék a magas árterek réti talajú, keményfás ligeterdős tájtípusába tartozott a magyar középkorban, amely elsősorban állattartásra és földmüvelésre volt alkalmas. 189 Térképes előfordulása nincs. Bökény Elpusztult település Csány határában. A XIV-XVIII. századok között említett falu határai jól ismertek, de magáról a faluról az ismeretek hiányosak. Határosaiként Hatvan/Prépostfalva (?), Szekeres, Csány, Tótcsány jöhetnek számításba. Bökény falu feltételezhetően az Ágói-patak partjára települt. A település a löszös ármentes síkságok tájtípusában volt, melyet tatárjuharos lösztölgyes ligetek jellemeztek. Somogyi Sándor szerint ez a táj típus az állandó, vagy téli szállások helye. A terület földmüvelésre és állattenyésztésre is alkalmas volt. Tájtípusok szempontjából azonban átmeneti a falu határa, mert a területe átnyúlt az alföldperemi síkságra, amelyen a megélhetés lehetőségeiben nincs különbség, de barna erdőtalaj és lösztölgyesek is jellemzik. 190 Térképes előfordulása: Bököny: HML T 19., Bököny(i) dűlő: HML U 57, HML 21. A 1., Bokony Dűlő: II. katonai felvétel XXXV. 49. Buda Elpusztult település Füzesabony, Szihalom, Dormánd és kis részben Besenyőtelek és Mezőtárkány határában. 1261 és 1332 között Buda, 1494-től Kisbuda néven említik a források. 191 A XVII. század első felében még virágzott. 192 Birtokviszonyai szövevényesek, területén világi és egyházi tulajdonosok osztoztak. Lokalizálása sem problémamentes. Egészen biztosan csak Kisbuda helyezhető el, késői térképek alapján. A több tulajdonos miatt Buda elnevezéseinek több variációja ismert: Szihalombuda \ SZABÓ J. Gy., SZABÓ J. Gy., 1974. 62. Ezzel ellentétben Szabó János Győző Márktól ÉNy-ra helyezi. 1974. 26. SOÓS L, 1975. 101. SZABÓ J. Gy., 1974. 48. KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 46-48. SZABÓ J. Gy., 1974. 29. SZABÓ J. Gy., 1974. 54. SOMOGYI S., 1988. Lábra. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. KOVÁCS B., 1991.43. SZABÓ J. Gy., 1974. 57. 214
