Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Alatkai puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 48. szelvény, Alatkai puszta (Granarium): III. katonai felvétel 4964/2. szelvény, határa: HML U 93, 94, 157, Alatkaj Csarto: I. katonai felvétel XIX. 17., Alatkai csárda: HML 14. B 1., alatkai kastély: HML T 326. Álmagyar Elpusztult település Eger belterületén. Az írásos forrásokban a XIII. századtól említik, de minden bizonnyal már a X. századtól létező falu 61 alsó része 1552-ben pusztul el. Temploma a mai Szarvas tér K-i oldalánál állhatott, mely kb. 250-270 m-re volt az Eger pataktól. 62 Kovács Béla szerint azonban a Szent Rókus kápolnához köthető a templom helye, amelynek helyén egykor a Szent László templom állhatott. 63 Eger és Álmagyar között az Eger-patak alkotta a határt (2. ábra). A falu dombos területe az Eger-patak hiányos egykori holocén teraszain 64 feküdt. Cegléd, Szőllőske, Ostoros, Tihamér voltak még határosai. Álmagyar az egykori ,Magyar"-nak valójában az alsó faluja/falurésze, a felső falu/falurész a tatárjárás alatt pusztulhatott el. 65 Ez azt jelentheti, hogy Cegléd, vagy Szőllőske, esetleg mindkettő határába is benyúlt területe. A vidék a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok tájtípusa volt erdőirtásokkal, barna erdőtalajon cseres tölgyesekkel. 66 Vadászatra, állattartásra, az irtásokon földművelésre is alkalmas volt területe. A falu eredeti funkcióját tekintve az egri vár védelmére és kiszolgálására jött létre. 67 Térképes előfordulása: T 81., 195, HML Fkpt. mlt.7, 12., Érs. gazd. lt. 79., Álmagyar p.: HML Érs. 92., -határa: HML U 110, 111, 112., HML E 3,5, 6,7, 9, 16, 20, 27, 28. Alpoklosi Elpusztult település Tiszanána mai területén és határában. A falu szomszédosai Dédtelek, Sarud, Felpoklosi, Pók 68 , Lovásztelek, Ónána lehettek. Több tó és ér vette körül. 69 A falu létezésének időszakában a korai középkorban (X 70XIII. század) ugyan délebbre folyt el a (4-5 km-rel) a Tisza mint ma, de a korlátozás nélküli vízmozgás egyben nagyobb árvizekkel elöntött területet is eredményezhetett. Az akkori árvizekkel elöntött terület közvetlen határán helyezkedhetett el a falu. Lakosai, mint csónakkészítő és szigetelésre szurkot használó népek a legpraktikusabb okokból települtek erre a vidékre. A honfoglalás korában a Kárpát-medencében talált tájtípusok közül ez a terület az alacsony árterü, mocsári erdős, pangóvizes, ligetes, lápos tájtipusban volt. Ez a tájtípus elsősorban A térkép lappang, a Heves Megyei Levéltár térképgyűjteményében nem található meg. B. HUSZÁR É., 2000. 29. PATAKI V. J., 1972. 15. Kovács Béla szóbeli közlését megköszönöm. PINCZÉS Z., 1957. 34-40. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 89. SOMOGYIS., 1988. Lábra. B. HUSZÁR É., 2000. 63. SOÓS I., 1975. 489. SZABÓ J. Gy., 1974. 26. B. HUSZÁR É., 2000. 33. 202
