Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

halászatra volt alkalmas, valamint állattartásra. Alpoklosin azonban a csónakkészítő kézműves tevékenység volt feltételezhetően meghatározó.

72 Térképes előfordulása nincs. Alsámágy (Alsómag, Almag, Olsamag) Sámágy földrajzi név ma Kiskörétől ÉK-re, Tiszanánától DDK-re található, a mai Tiszavonal fölött 1-2 km-el.

73 Az egykori falu területe itt jelölhető meg. Alsámágyot (Olsamag) IV. Béla oklevele említi 1261-ben.

74 A település neve alsó falura utal, talán volt Felsámágy is? Györffy György és Kovács Béla nem tekintette elpusztult falunak, de Szabó János Győző igen. Határa nem érintkezett közvetlenül a Tiszával. Összefoglaló térképünkön jól látható, hogy a falu létezésének időszakában (XIII. sz.) a Tisza mintegy 4 km-rel folyt délebbre a mai medrénél. Ezen a területen Vecseg és Ónána voltak Tisza parti falvak. Ónánáról tudjuk, hogy a Tisza partján volt, Vecsegnek pedig etimológiája értelmében is {'vese' halgát

75

) ott kellett lennie. Szabó János Győző Tisza melletti, jobb parti településnek tartotta Alsámágyot, igazolva állítását a Korek József által megásott Kisköre-Gáton talált Árpád-kori lelőhellyel.

76 Viszont inkább Vecseg lehetett a megásott falu, mivel Alsámágy (netán falupárja Felsámágy) a Tiszától távolabb esett. Bizonyítja ezt a mai Sámágy földrajzi név elhelyezkedése és Miké Károlynak a területet érintő ősvízrajzi rekonstrukciója.

77 Vecseg és Ónána D-i területei nagyon valószínű, hogy Alsámágy és a Tisza közé ékelődtek. Határosai ÉNy-ról Lovásztelek, D-ről Vecseg (Al Samag vei Vecseg fok™), ÉK-ről Ónána lehettek. Szabó János Győző szerint Alsámágy Körének (Kisköre) K-i szomszédja.

79 Mindezek szerint Lovásztelek határa nem érhetett le a Tiszáig, mint azt Györffy György írja.

80 Az egykori településekre utaló földrajzi nevek nagy részét, melyeket az 1261-es oklevél említ, a térképeken már hiába keressük, mivel azokat 900-1000 év alatt elmosta a Tisza. így egészen biztos, hogy hiába keressük az egri egyháznak a Szent László adományozta birtokok felsorolásakor említett földrajzi nevei közül Kökényzugörvénye, Fozárfoka, Mélyörvény, Peteszigete, Kenderátóháta, Aranyos erdő, Kéterdőtófeje, Kyud-tó elnevezésű helyeit. Az 1. ábra tanúsága szerint a 900-1000 év alatt a Tisza ÉNy-i irányú medermódosulásával ezeket a földrajzi helyeket törölte maga előtt. A Sámágy földrajzi név fennmaradt, mert nem került a Tisza útjába, miután attól eleve távolabb volt. A falu területe a gyakori vízborítású alacsony árterek ligetes, lápos, mocsári erdős, pangóvizes tájtípusába tartozott. A vidék általános hasznosítását a halászat jelentette és az állattenyésztés.

81 Térképes előfordulása: AlSamag: HML Érs. 172, Sámágy: HML U 374., HML 125. A 1., Kis Sámágy fok, Nagy Sámágy-fok: HML T 117., 136., Sámágy-fok: U 374. Sámágy-csatorna: T 347., HML 64. A 2., Olsamag: U 374. " SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865. 72 B. HUSZÁR É., 2000. 33. 73 Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. 74 KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 26. B. HUSZÁR É., 2000. 42. SZABÓ J. Gy., 1974. 27., 58. MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. HML Érs. 142. A térképen található földrajzi név annak az igazolása, hogy Alsámágy és Vecseg határai ezen a ponton minden bizonnyal összeértek. SZABÓ J. Gy., 1974. 58. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 113. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865. 203