Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Az elpusztult települést Csánki Dezső Csány felé, Györffy György pedig Gyöngyös közelében, D-felé keresi. 49 A szóban forgó agarcsi nemes birtokolhatott Gyöngyösön, de ha nem így lehet értelmezni az oklevélben leírtakat, akkor Agarcsnak észak felől határosnak kellett lennie Gyöngyössel. Gyöngyös D-en abban az időben Gyöngyöspüspökivel, Poklostelekkel, esetleg Csókással volt határos, nyugatról Réde/Kisréde, K-ről mai ismereteink szerint Visonta határolta. Tekintve azt, hogy Visonta több Árpád-kori telep összeolvadásából keletkezett, 5 azok valamelyike lehetett Gyöngyös K-i szomszédja. Agarcsot feltételezett etimológiája ('agár' füzfacserjékkel benőtt zátony 51 ) folyóvíz mellettinek sejteti. A víz megléte minden időben szinte minden falu egyik legfontosabb településföldrajzi tényezője volt, tehát így nem jutottunk közelebb Agarcs területi elhelyezhetőségéhez. Kovács Béla hívta fel a figyelmem arra, hogy Agarcs etimológiája a szláv (cseh, szlovák, lengyel) 'ohar', vagy 'ohar', vagy 'ogar' 'agár, juhászkutya értelmű is lehet. 52 A 'kort' is vadászkutyát, agárt jelent. 53 Ilyen értelemben Hort és Agarcs akár ,falupárt" is képezhetett. A törökös nyelvekben, így a csuvasban is meglévő 'agár' erős testű kutya, számunkra elfogadhatóbb Agarcs etimológiájaként, bár a csuvas szó átvételének hangtani nehézségei vannak. 54 Térképünkön mindezeket figyelmen kívül hagyva Gyöngyöspüspöki és Gyöngyös határán jelöltünk meg egy valószínű területet Agarcs lehetséges helyeként. A Mátraalján megtelepült falu a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok tájtípusában volt, erdőirtásokkal, barna erdőtalajon cseres tölgyesekkel. A terület gazdasági hasznosítását a vadászat adta, némi földműveléssel. 55 Térképes előfordulása nincs. Agya Lásd: Győ Alatka Az elpusztult település nagy részben Boconád, kisebb részben Heves, Tárnáméra és Tamazsadány határában. Alatka a megye D-i középső vidékén feküdt. A XIV-XVII. százada között a források lakott helyként említik. A XVII. század első felében még virágzott. 56 A török alatt pusztult el, de ugyanebben az időben a kuruc és császári katonáktól is szenvedett a környék. 57 Tehát több hatás vezethetett a falu elnéptelenedéséhez. Szabó János Győző szerint az Ós-Tarna egyik ága folyt el területén, 58 mely mellé települt a falu. Ma a Hevesi-síkon elhelyezkedő terület a magas árterek réti talajú, keményfás ligeterdős táj típusába tartozott, ahol halászattal és állattartással foglalkoztak. Térképes előfordulása: HML T 24, 111, 114 59 ., HML U 94, 122, 335, 336, 337, 427, Alatka puszta: HML U 122., 60 153., 344., 427., Alatkai puszta: HML T 113., HML U 157, 347., 49 CSÁNKI D., 1890. 57., GYÖRFFY Gy., 1987. III. 65. 50 DRASKÓCZY L, 1984. 92. 51 B. HUSZÁR É., 2000. 14. 52 TESZ, 1969. 1. 101. 53 KISS L., 1988. 608. 54 TESZ, 1969.1. 101. 55 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865-866. 56 SZABÓ J. Gy., 1974. 57. 57 SOÓSL, 1975.112. 58 SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kép. A szerző nem jelöli meg azt a forrást, melynek alapján az Ős-Tarnát erre a vidékre helyezi. 59 B. HUSZÁR É., 2001. A továbbiakban a Heves Megyei Levéltár térképgyűjteményére külön nem hivatkozunk. 201
