Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Heves megye elpusztult falvai Abak (Abák) Heves megye DK-i részén a Hevesi-síkon feküdt, ma Poroszló határának felső részébe helyezhetjük el. Szabó János Győző szerint Abak Szőkétől K-re volt.

36 Ez a megállapítás némi problémát okoz a falu lokalizálását illetően. Ha Szabó János Győző feltételezése szerint Abakot Szőkétől Kre helyeznénk el, az már túlesne a mai megyehatáron. Szabó János Győző nem ismerve Szőke határait, Abakot Szőke falutól valóban K-re helyezte el térképén, de Szőke határán belül.

37 Abak Szőkétől D-re lehetett, viszont Gelmecs feltételezhetően a két falu közé ékelődött. Györffy György Poroszló és Farmos (Egerfarmos) közé teszi Abakot.

38 A falu létének időszakában (X-XI

39-XIV. sz.) Szőke, Gelmecs,

40 Poroszló, Fekecs volt a szomszédja. Az érintett területen lévő Nagy-Kóta-halom ötös határhalom volt.

41 Csak Szőke, Gelmecs, Abak, Fekecs, Lövő (Egerlövő) jöhetnek számításba, mint az adott időszakban ott határos falvak. Ma a poroszlói határ ÉK-i csücskében Nagy-Hármas nevű földrajzi név is található.

42 Más térképeken itt Hármas-határ földrajzi név szerepel.

43 Faluhatárok találkozására itt ma már semmi nem utal. Nem lehetetlen, hogy egykor itt Szőke, Gelmecs és Abak határai találkoztak. A terület vízrajza meglehetősen kialakulatlan és folyamatosan változó volt a falu létezésének kezdeti időszakában (X-XI. sz.). Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója szerint a vidéken 900-1000 évvel ezelőtt az Ős-Rima haladt keresztül, megkerülve délről a Nagy-Kótahalmot.

44 A területen ma is meglévő vízfolyás, az Egri-fenék, az Ős-Rimának elhagyott medre lehet. Nem kizárt, hogy a falu ennek a partján volt. A falu XIV. századi utolsó említése nem jelenti ugyan azt, hogy már ebben a században elpusztult, de megkockáztató a gondolatot, hogy a terület vízhálózatának megváltozása (XIV-XV. századtól), az Ős-Rima folyásának ÉK-re történő áttevődése

45 is okozhatta a település elnéptelenedését. Az Abakot körbevevő sík vidék a magas árterek réti talajú és keményfás ligeterdős (szilkőris-tölgy) tájtípusába tartozott. A terület gazdasági hasznosítását a halászat és állattartás adta.

46 Térképes előfordulása nincs. Agarcs (Agárcs) A megye Ny-i középső részén, Horttól K-re feküdt,

47 feltételezésünk szerint Gyöngyös határában. Az 1302-es oklevél, mely először említi a falu nevét Gyöngyössel határosnak mondja egy agarcsi nemes földjét. A falu a XV. század elején már elhagyott.

48 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 SZABÓ J. Gy., 1974. 26. SZABÓ J. Gy., 1974. 4. ábra. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 65. B. HUSZÁR É., 2000. 13. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 65. SZABÓ J. Gy., 1974. 56. Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. HML Térképgyűjtemény. 99. A 1. MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. MIKÉ K., 1991. 641. 244. ábra. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865-866. KOVÁCS B. 1991.20. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 65. 200